A buddha megvilágosodás iránti vágya során számos vallási gyakorlat megkövetelte az érzések túlzott elkényeztetését vagy a súlyos megfosztást, mint például a böjt heteiben. Annak megértése, hogy egyikük sem volt igazán hasznos, amit később „Középút"A megvilágosodás felé ... kiegyensúlyozott megközelítés, amely inkább a belső, mint a külső lemondást hangsúlyozza.
A legtöbb vallással vagy spirituális hittel ellentétben, Buddha tanításait erőszakmentes módszerekkel terjesztették el, például szájról szájra vagy faragványokra a kiemelkedő kőépületeken. És itt van még 10 érdekes tény a buddhizmusról.
10. Siddhartha Gautama a tanítás alapítója
A buddhizmus alapvetõen Siddhart Gautama tanítása, Kr. E. 623-ban született. Hercegként született, de folytatta a hosszú szellemi törekvéseket a boldogság és a szenvedés vége felé. Sok próba és különféle utak után végül megvilágosodást talált a Bodhi fa alatt. Megvilágosodása után elkezdett másokat tanítani, és így kezdődött a buddhizmus tanítása.
9. Kr. E. 1. évezredben merült fel. e. Indiában
Számos tudós azt javasolta, hogy a Prajnaparamita szútrák, amelyek a Mahajana legkorábbi szútrái, a Dél-India Indhra régiójában, a Kha folyó mentén fekvő mahasangikok között alakuljanak ki.
A legkorábbi mahayana szútrák tartalmazzák a Prajnaparamita műfaj legelső verzióit, valamint az Akshobhya Buddha-val kapcsolatos szövegeket, amelyeket valószínűleg a Kr. E. 1. században rögzítettek Indiában.
Guang Xing kijelenti: "Egyes tudósok azt sugallták, hogy a Prajñāpāramitā valószínűleg a dél-indiai Indras országban, a Ksha folyó partján fekvő mahasangikok között fejlődött ki.”. Warder A. K. úgy véli, hogy "A mahayana Dél-Indiából származik, majdnem biztosan Andhrából.
8. Négy nemes igazság áll ki
Négy nemes igazság a Buddha tanításainak lényegebár sokuk megmagyarázhatatlan marad. Ők a szenvedés igazsága, az igazság a szenvedés okáról, az igazság a szenvedés végéről és az igazság a szenvedés megszűnéséért vezető útról.
Egyszerűen fogalmazva: a szenvedés létezik; van oka; van vége; és oka van véget vetni. A szenvedés fogalmának nem célja a negatív világkép közvetítése, hanem egy olyan gyakorlati perspektíva, amely a világot mint olyanot érinti, és megpróbálja korrigálni.
Az öröm fogalmát nem tagadják meg, hanem átmenetinek ismerik el. Az öröm folytatása csak folytatódhat, ami végül olthatatlan szomjúság.
7. Nem lehet a „natív” tanítás követője
Még egy buddhista családban született ember sem leszel. Az első akadály leküzdése annak megértése, hogy a buddhizmus nem egy hitrendszer.
Amikor Buddha megértette a megvilágosodást, akkor rájött, hogy olyan messze van a hétköznapi emberi tapasztalattól, hogy ezt nem lehet magyarázni. Ehelyett egy gyakorlati utat dolgozott ki, hogy segítse az embereket a megvilágosodás megvalósításában.
A buddhizmus doktrínáinak tehát nem célja az egyszerű meggyőződés. Van egy Zen mondás: "A holdra mutató kéz nem a hold. ” A doktrínák inkább próbálható hipotézisek vagy az igazság mutatói. A buddhizmusnak nevezzük azt az eljárást, amellyel a doktrínák igazságai megvalósíthatók maguk számára.
6. Buddhista meditáció - az önfejlesztés útja
A meditáció az elme átalakításának egyik eszköze. A buddhista meditációs gyakorlatok olyan technikák, amelyek ösztönzik és fejlesztik a koncentrációt, a tisztaságot, az érzelmi pozitivitást és a dolgok valódi természetének nyugodt látását..
Bizonyos meditációs gyakorlatokkal foglalkozik, és megvizsgálja az elméd mintáit és szokásait, és ez a gyakorlat lehetőséget kínál új, pozitívabb létezési módok kifejlesztésére.
Rendszeres munkával és türelemmel ezek a koncentrált elmeállapotok mélyebben eljuthatnak a békés és energiájú állapotokba. Egy ilyen tapasztalatnak transzformáló hatása lehet, és az élet új megértéséhez vezethet.
5. Hit a reinkarnációban
Amikor a buddhizmus 2500 évvel ezelőtt megalakult, magában foglalta a hindu reinkarnációba vetett hitét. Noha a buddhizmusnak két fő megosztása van és számtalan különbség van a regionális gyakorlatokban, a legtöbb buddhista hisz a szamszarában vagy az újjászületési ciklusban.
A sansarát a karma törvénye szabályozza: a jó viselkedés jó karmát, a rossz viselkedés pedig rossz karmát eredményez. A buddhisták úgy gondolják, hogy a lélek karma mozog a testek között és "a tudat csírája"Az anyaméhben.
A hindukhez hasonlóan a buddhisták a megvilágosodott szamszarát szenvedés állapotának tekintik. Azért szenvedünk, mert átalakulásra vágyunk. Csak akkor, ha elérjük a teljes passzivitás állapotát és megszabadulunk minden vágytól, megszabadulhatunk a szamszarától és elérhetjük a nirvánát vagy az üdvösséget.
Sok buddhista úgy gondolja, hogy egy ember a nyolcszoros út vagy a középső út követésével fejezheti be a reinkarnációs ciklust. A megvilágosult lény megtestesíti a nyolcszoros útvonal irányelveit: a helyes megjelenés, a megfelelő szándék, a megfelelő beszéd, a megfelelő cselekedet, a megfelelő megélhetés, a megfelelő erőfeszítés, a megfelelő tudatosság és a megfelelő koncentráció.
4. A doktrínát Hinayana-ra és Mahayana-ra osztják
Buddha halála után a buddhizmus két szektára osztódott, nevezetesen Mahayana és Hinayana.
Hinayana a Buddha eredeti tanításait követi. Ez a tanítás hangsúlyozza az egyéni megváltást az önfegyelem és a meditáció révén. A buddhizmus e sektája hisz a Buddha mennyországában, és hisz a bálványimádásban.
A mahayai szekta elterjedt Indiából számos más országba, mint például Kína, Korea, Japán, Tajvan, Nepál, Tibet, Bhután és Mangolia. Mahayana hisz a mantrákban.
Alapvető elvei azon alapultak, hogy minden lény szenvedéstől szabaduljon meg. Ez az oka annak, hogy ezt a szektát Mahayana (Nagyszerű karmester) Alapelvei a Buddha és a Bodhisattvák létezésén alapulnak, amelyek megtestesítik a Buddha természetét.
3. A buddhista szerzetesek a korai vallásokból vándorló aszketák követői
Az aszketizmus a fizikai vagy pszichológiai vágyak tagadása, a szellemi ideál vagy cél elérése érdekében. Az aszketizmus eredete az emberi kísérletekben rejlik, amelyek célja különféle végső célok vagy eszmék elérése: az "egész" személy fejlődése, egy személy kreatív potenciálja, ötletek, "én". Valószínűtlen, hogy valamely vallás nyomok nélkül vagy az aszketikus és a buddhizmus jele nélkül alakulna ki, ideértve a.
2. A tanítás elterjedt Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsia országaiban
Több országban vannak olyanok, ahol a buddhizmus követőinek nagyon nagy része. A legmagasabb népességgel rendelkező ország - Kambodzsa. A több mint 15 millió ember közül több mint 13 millió - vagyis a teljes népesség 96,9% -a - buddhisták. Más országok, ahol magas a buddhista lakosok száma: Thaiföld, Mianmar, Bhután, Srí Lanka, Laosz, Mongólia.
A fenti országok mindegyikében buddhista népesség él, amely a teljes népesség legalább 55% -a. Ez azonban nem az egyetlen ország, ahol buddhisták milliói élnek.
Országok, amelyek buddhista népessége a teljes népesség legalább 10% -a: Japán, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, Malajzia, Kína, Makaó, Vietnam, Hong Kong, Északi-Mariana-szigetek, Nepál.
1. A fő különbségek a többi tanítástól és hiedelmektől eltérően
A legfontosabb különbség egyrészről az eredeti buddhizmus, másrészről az összes többi világvallás (hinduizmus és a judaizmus, kereszténység és iszlám az Ábrahám vallás) között az, hogy a vallás központi dinamikája a szenvedés megszüntetése az ébredés emberi tevékenysége révén, nem pedig az istenekkel vagy istennel fennálló emberi kapcsolatok.