A nukleáris fegyverek nagy szerepet játszanak a modern világban. Sok politikai és katonai konfliktus elrettentő tényezője. Rossz kezekben azonban az atomfegyverek nemcsak a helyi régióban, hanem az egész világon is az instabilitás nagy tényezõi.
Ma érdekes tényeket fog megtudni a nukleáris fegyverekről.
1
A történelem során csak kétszer használt nukleáris fegyverek
A képen: Hirosima a robbanás után
A nukleáris fegyvereket csak kétszer használták katonai célokra, és mindkét alkalommal az Egyesült Államok hadserege használta Japán ellen a második világháború alatt.
Az amerikai légierő 1945. augusztus 6-án felrobbantotta a Kisfiú nevű urán atombombát az égen Hirosima felett. És három nappal később a hadsereg légierője egy "Kövér ember" nevű plutónium bombát dobott le Nagasakira.
A robbanások utáni első öt évben maga a robbanás és annak következményei több mint 140 000 ember halálát okozta.
2
Több mint 2000 robbanás
Nukleáris teszt helyszíni térképe
Hirosima és Nagasaki atombombázásait követően az atomfegyverek több mint kétezer alkalommal robbantottak fel. Ennek célja a fegyverek hatásainak és következményeinek tanulmányozása vagy az atomfegyverek új modelljeinek tesztelése volt.
De még a kísérletek óriási kárt okoztak az embereknek és az ökoszisztéma egészének. A legtöbb vizsgálatot az USA és a Szovjetunió végezte. Nagy-Britannia, Franciaország és Kína szintén kipróbálta fegyvereit, de sokkal kisebb mértékben.
A becslések szerint 2005-ben csak a Semipalatinszki teszthelyen történt robbanások hivatalosan befolyásolták alig több mint egymillió embert, ám az igazi szám sokkal magasabb. Nem meglepő, hogy azokon a területeken, ahol a teszteket elvégezték, a rák előfordulása sokkal magasabb, mint az országos átlag. Az Egyesült Államok és Oroszország vezetik az onkológiai betegségek számát világszerte.
A hidegháború vége után Oroszország, az Egyesült Államok és más országok nukleáris leszerelési szerződést írtak alá, korlátozva nukleáris fegyverprogramjaikat. A teszttilalmi szerződést még nem írta alá Pakisztán és India. Ezenkívül a KNDK 2006-ban egyoldalúan lemondott ebből a szerződésből. Ma Észak-Korea az egyetlen ország, amely a 21. században nukleáris fegyverekkel végzett kísérleteket végzett.
Az egyik cikkünkben megismerheti a világ legerősebb atombombáit.
3
Csak az elnök rendelhet nukleáris sztrájkot
A „nukleáris klub” legtöbb országában, még ha minden tábornok is szükségesnek tartja nukleáris fegyverek használatát, továbbra is engedélyt kell szerezniük az elnöktől. A zárófegyver használatáért csak az államfő viseli a legnagyobb felelősséget.
Az Orosz Föderációban és az Egyesült Államokban mindegyik elnöknek van ún. „Nukleáris bőröndje”. Külső szempontból ez egy egyszerű bőrönd, amelyben létezik egy rendszer az ország stratégiai nukleáris potenciáljának kezelésére, lehetséges kódok és kódok a nukleáris fegyverek használatának megrendelésére.
4
Meg tudja védeni magát a nukleáris fegyverek ellen
A nukleáris fegyverek elleni védekezéshez nem kell hatalmas, a városokat borító kupolakat építeni.
Mindenekelőtt az atombombákat manapság rakétákkal lehet szállítani, amelyeket megpróbálhat elfogni még akkor is, ha megközelíti a célt. Ezt rakétavédelmi rendszernek hívják.
A világ vezető országai fejlesztik rakétavédelmi rendszereiket, amelyek képesek az egész kontinens védelmére.
Az ebben az irányban aktívan működő országok között szerepel az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Franciaország.
5
10 megaton hidrogénbomba véletlenül esik le egy repülőgépből
A képen: Mark 17 hidrogénbomba
Igen ez igaz. A kormány dokumentumai azt mutatják, hogy a Mark17 42 kt kt-os hidrogénbomba, az egyik legerőteljesebb, amelyet valaha készítettek, véletlenül esett le egy 1953-ban Albuquerque közelében lévő bombából.
Úgy tűnik, hogy a nukleáris töltés elindításához használt nem nukleáris robbanóanyagok felrobbantottak, de nukleáris robbanás nem történt meg.
Az esemény eredményeként senkit sem sérült meg, mert a bomba az Új-Mexikói Egyetemhez tartozó területet sújtotta, körülbelül 4 méter mélységű és 8 méter átmérőjű krátert hozva létre.
A dokumentumok szerint a kráterben kisebb radioaktív szennyeződést észleltek.
Boeing B-47E-50-LM bomba
És nem ez volt az egyetlen ilyen eset. 1958 márciusában hasonló esemény történt Dél-Karolinában, amikor a Boeing B-47E-50-LM bombázó legénységének hibája miatt véletlenül egy 30 kilotononos atombomba dobták le a Mars Bluffe faluban. Szerencsére a bomba nukleáris töltését a repülőgépben külön tárolták, így a bomba 4600 méter magasról leesett robbanást okozott a nem nukleáris töltésekből, így 20 méter átmérőjű és 10 méter mélységű tölcsért hagyott.
6
A nukleáris fegyverek megakadályozzák a háborút
A képen: ICBM Topol M
Egyesek szerint a nukleáris fegyverek valóban megakadályozzák a háborút. Ez a nézet azt mondja, hogy a hagyományos fegyverekkel ellentétben a nukleáris fegyverek sikeresen visszatartják az államok közötti teljes háborút.
Ezt az elképzelést megerősítheti az a tény, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháború heves konfrontációja nem volt közvetlen katonai akció. Ezt a viselkedést "stabilitási-instabilitási paradoxonnak" hívják, és a TheBiggest.ru nem akarja, hogy az események megismétlődjenek.
7
Az idegenek félnek a nukleáris fegyverektől
Néhány ember komolyan hiszi, hogy idegenek élnek köztünk. A nukleáris fegyverek létrehozása óta az idegenek korábban sokkal gyakrabban látogattak a Földre, attól tartva, hogy megsemmisítjük élőhelyünket.
8
1940 és 1996 között az Egyesült Államok 8,8 trillió dollárt költött nukleáris programra.
Az Egyesült Államok a nukleáris fegyverek fejlesztésének vitathatatlan vezetője. Becslések szerint 8,8 trillió dollár. Az Egyesült Államok egy nukleáris programra költött 1996-ig.
Honnan származtak ilyen összegek?
Valójában nem több, mint egy milliárd költött maga a fegyver fejlesztésére, és az oroszlánrészben a szállítási rendszerek fejlesztésével és gyártásával kapcsolatos költségekre.
Mi történik ma?
Természetesen az országok még ma is óriási összegeket költenek a nukleáris fegyverekre. A meglévő fegyverek korszerűsítése, az új szállítási rendszerek fejlesztése jelentős forrásokat igényel. Az országok vonakodnak megosztani a költségvetést ezen a területen, így építhetünk a köztulajdonban lévő adatokra.
Egyes jelentések szerint 2010-ben az országok nukleáris költségvetése megközelítőleg a következő volt:
- USA - 61,3 milliárd dollár
- Kína - 14,8 milliárd dollár
- Orosz Föderáció - 7,6 milliárd dollár,
- Franciaország - 6 milliárd dollár,
- Nagy-Britannia - 5,5 milliárd dollár,
- India - 4,9 milliárd dollár
- Pakisztán - 2,2 milliárd dollár
- Izrael - 1,9 milliárd dollár,
- Észak-Korea - 0,7 milliárd dollár
9
Ha kitör egy nukleáris háború
Nukleáris tél
Sok tudós megpróbálja megfogalmazni a jövőre vonatkozó lehetséges feltételeit a lehetséges teljes nukleáris háború után.
Sokan hajlamosak azt állítani, hogy egy ilyen háború után a földi élet szinte eltűnhet.
A tudósok úgy vélik, hogy az atomháború 150 millió tonna füstöt hoz létre, amely hatalmas felhőt képez a légkörben, és elfedi az összes napfényt. Egy ilyen háború után a föld nemcsak a sugárzás, hanem a hideg és a napfény hiánya miatt is alkalmatlan lehet az életre, amelytől nagyon függünk.
A növények hiánya gyorsan elpusztítja a bolygót a szokásos lakosoktól, az élet csak makroszkopikus szinten marad.
10
Ki fog nyerni?
Ha egy nukleáris háború kezdődik, villámgyors lesz. A háború egyik nagyon fontos tényezõje az idõ lesz. A modern interkontinentális ballisztikus rakéták több mint 7 km-es sebességgel képesek a töltés hordozására. másodpercenként.
Például egy orosz területről indított rakéta 20 perc alatt repülhet az Egyesült Államokba. És a rakéta harci állapotban történő telepítésének vagy elkészítésének ideje nem több, mint fél óra.
Mivel a nukleáris politika nagy része globális sztrájkon alapul, 90 perccel a nukleáris háború kezdete után, az véget ér. És nem lesz nyertes.
A thebiggest.ru szerkesztõbizottság felkéri Önt, hogy írja meg a hozzászólásokba gondolatait, találgatásait vagy más érdekes tényeit a nukleáris fegyverekrõl.