Országunk területét 12 tengeri víz mossa, amelyek mindegyike óriási szerepet játszik az állam életében, és mindegyik saját maga egyedi. A tenger az emberi étrendben szükséges halakkal táplál bennünket, boldogvá teszi a kaviárt az ünnepekre.
A tenger fontos közlekedési artéria és kívánatos üdülőhely. A tenger akár szinte friss, nyugodt és nagyon nehéz karakterű lehet.
Az ókor óta a tenger megragadta azon daredevilok fejét és szívét, akik életükkel kockáztattak, hogy feltárják titkai fátylat. A tenger életet adott és elvitte őket, határként szolgált és megbízható védelmet nyújtott a meg nem hívott vendégekkel szemben.
A tenger nagyon különböző lehet, nagy és nagyon kicsi, meleg és nagyon hideg, amelynek jége egész évben a víz felszínét gátolja.
Mai besorolásunk a tíz legkisebb tengert fogja mondani, amelyek Oroszország partjait mosják.
Lista
- 10. Japán-tenger, 1062 ezer km²
- 9. Kelet-Szibéria, 944,6 ezer km²
- 8. Kara-tenger, 893,4 ezer km²
- 7. Cukchi-tenger, 672 ezer km²
- 6. A Fekete-tenger, 422 ezer km²
- 5. A Balti-tenger, 419 ezer km²
- 4. A Kaszpi-tenger, 371 ezer km²
- 3. A Fehér-tenger, 90,8 ezer km²
- 2. Pechora-tenger, 81.263 ezer km²
- 1. Azovi-tenger, 39 ezer km²
10. km²
Japán-tenger területe 1062 négyzetkilométer. Ez egy meglehetősen viharos tenger, amelynél a tíz méternél magasabb hullámok és a hurrikánok nem ritkák.
Az élet a Japán-tengeren nagyon változatos, mert itt több mint 900 halfaj él. Az egyik lakos 12 faj volt cápa és 200 faj kereskedelmi hal, valamint egy halálos medúza. Négy állam található a partján, amelyek lakosai az ősidők óta bányásztak halakat és tenger gyümölcseit benne. A Japán-tenger legnagyobb mélysége több mint 3700 méter.
9. km²
Kelet-Szibéria-tenger területe 944,6 ezer négyzetkilométer, maximális mélysége pedig körülbelül 915 méter. Az év nagy részében a Kelet-Szibéria-tenger jéggel van borítva, de még ha nincs is jég, a víz itt nagyon hideg.
Ezt a tengert biztonságosan nevezhetjük a legsúlyosabb északi tengernek. Ennek ellenére halak és emlősök is vannak a tengerben, mint például a fókák.
8. km²
Kara-tenger területe 893,4 ezer négyzetkilométer. Ez a tenger a Jeges óceánnal határos, és nagyon hideg, de a szélsőséges éghajlat ellenére a vizeiben rengeteg élet él.
Ez a világ egyik leghidegebb tengere, amelynek vízhőmérséklete gyakran nem haladja meg a nulla fokot, néha pedig jóval alacsonyabb is. Szinte egész évben a Kara-tenger jégtelenített, ami megnehezíti a szállítást. Sok kevéssé ismert áramlás folyik a tengerbe, és alján vannak földgáz- és olajlerakódások, de a jég és az éghajlat miatt nem keletkeznek.
7. km²
Cukchi-tenger, amelynek területe 672 ezer négyzetkilométer, a partján élő népeknek nevezték el. A vizek mindig hidegek, hőmérséklete nem haladja meg a 12 fokot, és két országot mosnak. Ezt az igazán jeges tengert az év több mint 9 hónapja jég borítja. És amikor nincs jég, a hullámok eléri a hét métert.
A faunát nagyszámú hal képviseli, itt megtalálhatók a fehérneművel rendelkező bálnák is. A Cukchi-tenger átlagos mélysége 50 méter, északon pedig a jég vastagsága, amely egyáltalán nem olvad, több méter.
6. km²
A tengerpart Fekete tenger Üdvözöljük a nyaralás helyét az oroszországi turisták számára, mivel a fekete-tengeri üdülőhelyek minõsége és relatív elérhetõsége a Szovjetunió napjaitól ismert.
A Fekete-tenger területe 422 ezer négyzetkilométer, felszíne pedig láthatatlan határ Európa és Ázsia között. Veszélyes ragadozók, például cápák találhatók ebben a tengerben, és rengeteg medúza is ott van. Ezen kívül vannak tömítések is.
Érdemes megjegyezni, hogy az élet gyakorlatilag hiányzik a mélységben, mivel a hidrogén-szulfid kilép az alsó kráterekből. Ezen kívül gáz- és olajlerakódásokat fedeztek fel a mélységben.
A Fekete-tenger vizeit hét ország mossa, és nekik nagyon fontos szerepet játszanak. A legnagyobb mélység 2210 méter, és az alját pontozza a sérült hajók csontvázai. A szomorú tény az, hogy az emberi tevékenységek miatt a Fekete-tenger ökológiai állapota sok kívánnivalót hagy maga után.
5. km²
Balti-tenger területe 419 ezer négyzetkilométer. Ezt a tengert nagyon fiatalnak lehet nevezni, mert kora csak négy ezer év, amely földrajzi szempontból nagyon kicsi.
A Balti-tenger kilenc ország partját mossa, és Oroszország történetében játszik flottánk bölcsőjét. Ez egy meglehetősen nyugodt tenger, mert még a legsúlyosabb vihar esetén a hullámmagasság sem haladja meg a néhány méter értékét.
4. km²
Kaszpi-tenger területe 371 ezer négyzetkilométer, és jogosan nevezhetjük a világ legnagyobb zárt víztömegének. Lezárva azért hívják, mert semmilyen módon nem kapcsolódik az óceánokhoz vagy más tengerekhez. Ennek ellenére nagyon fontos szerepet játszik hazánk életében.
130 folyó folyik be a Kaszpi-tengerbe, és a tengerpartján öt ország található. A tenger mélyén gazdag az élet, halak, állatok és növények számos képviselője formájában. Ezen túlmenően a Kaszpi-tengerben nagy mennyiségű gáz és olaj található, ami rendkívül fontos gazdasági jelentőséggel bír.
Nagyon jó üdülőhelyek találhatók a parton, évente turisták ezreit vonzzák. A tudósok bebizonyították, hogy az emberek több mint 75 ezer évvel ezelőtt éltek a környéken, és maga a tenger több mint tízmillió évvel ezelőtt alakult ki.
3. km²
Fehér-tenger, 90.8 ezer négyzetkilométer területe hazánk északi részén található. Ennek a tengernek a szélsőséges éghajlata hat hónapig tartja a jég fogságában. Ennek ellenére sok hal van a Fehér-tengeren. A legnagyobb mélységmérő 343 méter, az átlagos szint 67 méter
A tenger vize évente körülbelül három tonna halat hoz Oroszország lakosságához. A Fehér-tenger Arkhangelsk nagyon fontos stratégiai kikötője.
2. km²
Pechora-tenger, melynek területe csupán 81.263 ezer négyzetkilométer, kizárólag Oroszország partjain mossa le. A tenger megkapta a nevét a befolyó folyó tiszteletére.
Érdekes tény: A Pechora-tengert nagyon nehéz megtalálni a térképen, és hazánk sok lakosa még csak nem is tud róla.
Ennek a titokzatos tengernek a kialakulása a gleccserek megolvadásának és a nagy üregnek az olvadékvízzel való feltöltésének eredményeként jött létre. A tenger legnagyobb mélysége 210 méter. Sokáig csak az északi népek képviselői éltek a parton, akik vadászattal és halászattal foglalkoztak. A fauna és a növényvilág meglehetősen szegények, ennek oka elsősorban a zord éghajlat és az alacsony hőmérséklet.
1. km²
Azovi-tenger Ez a legkisebb tenger Oroszországban, de a legkisebb a világon. Ennek a tengernek a mélysége átlagosan csak nyolc, a maximum pedig 13,5 méter. Oroszország és Ukrajna területeit mossa, bankjai mentén pedig népszerű üdülőterületek találhatóak, ahol évente több ezer ember jön.
A tenger területe csak 39 ezer négyzetkilométer. A meleg idő alacsony mélysége miatt az Azovi-tenger vize 30 fokra melegszik fel, és örömére meleg vízben úszni lehet.
Minden egyéb egyedi tulajdonsága szempontjából érdemes az életkorra utalni, mert csak 7 ezer éves, ezért ő is a legfiatalabb. A delfinek megtalálhatók az Azovi-tengeren, valamint édesvízi halak, például keresztények vagy csuka.