A lumineszcencia több, mint a ragyogó játékok és a szentjánosbogár rovarok, amelyek gyermekkori kísértnek bennünket. A fényt elnyelő fluoreszcencia folyamata az egyik leginkább titokzatos természeti jelenség, amely sok felfedezésre késztette az emberiséget.
Az utóbbi évek titokzatos "ragyogása" a legváratlanabb helyekben és formákban manifesztálódhat. Úgy tűnik, hogy az emberi szem számára láthatatlan folyamatok miatt. Még érdekesebb az a tény, hogy a fluoreszcencia "részt vesz" az emberiség néhány titkában, valamint a világűrből való láthatósága és az állítólagos életveszély.
10
Biolumineszcens gomba
Ki gondolná, ki gondolja a fluoreszkáló gombák létezésében? A világító gomba azonban elárasztotta Vietnamot és Brazíliát, és megjelenésük titka évekig izgatotta a tudósok figyelmét a világ minden tájáról. A rejtély megoldása érdekében a tudósok 2015-ben több gomba kísérletét is elvégezték. A kísérlet során az oxiluciferint gombából nyerték. Ezt a vegyi anyagot az óceán és a szentjánosbogarak világító lakosaiban is megtalálják.
Az oxiluciferint a gombák használják a rovarok figyelmének felkeltésére. A gombára szállva a rovarok "elviszik" spórákat, majd szétszórják őket egy másik helyre. Így a ragyogó gombák szaporodnak. A fő kérdés az, hogy a gombák hogyan termelték az oxiuciferint? Részletesebb vizsgálatban a kutatók észrevették, hogy a gombák az eredeti luciferint termelik, hogy enzimekkel és oxigénnel kombinálódjanak, ezután fluoreszkáló fény jelenik meg.
Feltételezzük, hogy az enzim érintkezhet más típusú luciferinnel is, így nagyobb számú ragyogó színt kap. Az ilyen spekulációk ígérnek számunkra, hogy még nagyobb titkokat fedezzünk fel ezekkel a gombákkal kapcsolatban.
9
Kék a kék fényből
A nap folyamán az elektromos készülékekből és az energiatakarékos lámpákból származó kék fénynek számos hibája van. Például egyértelmű kapcsolatot találtak az éjszakai kék fény és a rossz egészségi állapot között. A napi használat egyik előnye az energiamegtakarításhoz kapcsolódik, de este, amikor az emberek leülnek, hogy pihenjenek a TV előtt, az által kibocsátott kék fény stimulálja az agyat. Az ilyen expozíció hátrányosan befolyásolja az alvást.
Természetesen ez értelmetlennek tűnhet, de az orvosok figyelmeztetik, hogy ha az alvási rendellenességet megsértik, akkor fennáll annak kockázata, hogy prediabetikus állapotban van. Ugyancsak veszélyezteti az elhízást, a szívbetegség kialakulását, sőt a rákot is.
Ne siess minden villamos energiát kikapcsolni - a tudósok még nem bizonyították a közvetlen kapcsolatot a kék fény és az összes bejelentett "borzalom" között. Csak a lumineszcencia hatása befolyásolja az ember melatoninszintjének csökkenését. Hiányával az alvásciklus megszakad, és ez mindenképpen fejleszti onkológiát. Így a tudósok láthatatlan vonalat húztak a kék fény és a betegség között. A kutatás továbbra is folyamatban van.
Ha sikerül bebizonyítani a kék világosság halálos veszélyét az emberek számára, akkor a villamos energia területén felfedezéseket felül kell vizsgálni. A LED-es lámpák és a fénycsövek jelentősen megtakaríthatják az elektromos energiát, de több kék fényt bocsátanak ki, mint bármely más lámpa.
8
Az első fluoreszkáló békák
Az argentin tudósok levelekkel békat vettek kísérletekbe 2017-ben. Színe zöld, vörös foltokkal pöttyös, és így is maradt, így túl korai ünnepelni. Megváltozott a kétéltűek kísérletekre való felkészítésének folyamatában, amelyek közül néhányat az ultraibolya fény felhasználásával társítottak.
Az orvosokat csodálkozta, amikor ultraibolya lámpát küldtek egy béka felé - ez erős fényben égett! A kék-zöld színű fluoreszcencia lehetővé tette a béka első szárazföldi kétéltűnek nyilvánítását, amely fényt bocsát ki. Ebben nem kétséges, mivel a szárazföldi állatok fluoreszcenciája ostobaság. Az izzás a hiloinek, a békák különleges vegyületeinek köszönhető. Még nem világos, miért van ez a funkció a fa kétéltűek számára, de feltételezzük, hogy ily módon sötétben és a holdfényben találják meg egymást.
7
Izzó dagály
A víz alatti növények néha megvilágítják a tengerpartot, és furcsa árnyalatokban égnek egész éjjel. Ebben az évben másfél kilométer kék tengerpartot észleltek Dél-Kaliforniában. A fluoreszkáló algákat dinoflagelátoknak nevezik, sajátosságuk a fényen kívül az úszás képességét is jelenti. A nap folyamán egy teljes vörös felhőben halmozódnak fel. A tudósok ezt a jelenséget "vörös hullám" néven adták.
Korábban veszélyt jelentettek, mivel a tenger gyümölcsei szennyeződtek az emberi egészségre veszélyes mérgező anyagokkal. A sötétség kezdetével azonban a partot hihetetlen szépségű színhelyré alakítják, amely rengeteg ember csodálja meg.
A növények mindegyikében található enzim és fehérje, amelyek egy hullám vagy egy tengeri lény érintése miatt keverednek. Az anyagok szintézisében biolumineszcencia mutatkozik meg. Az ilyen reakció jelentése nem teljesen egyértelmű, de valószínűleg védő. Feltételezzük, hogy a fény kigyullad az algákat fogyasztó plankton megakadályozására, valamint a planktonból tápláló halak vonzására.
6
Kék halo virág közelében
A virággének folyamatosan küzdenek a szirmok színéért, amelyek "véleményük szerint" kéknek kell lenniük. Mi az oka ennek? Minden nagyon egyszerű, a méheket leginkább a kék szín vonzza, nevezetesen ők az első segítők a virágok megtermékenyítésében. Természetesen nem minden virágszirom lehet kék, tehát a növények a trükkre mentek. Fejlesztettek olyan nanorészecskéket, amelyek kék szikrával megvilágítják a szirmokat, amikor napfénynek vannak kitéve. Ezt a felfedezést a tudósok csak 2017-ben tettek.
Mellesleg, a TheBiggest.ru weboldalunkon egy érdekes cikk található a világ leggyorsabb rovarairól, amely magában foglalja a méheket is.
A kék halo egyfajta célpont a méhek számára. Szinte az összes fő virágcsoport, sőt a fák, amelyek megtermékenyülése más állatok beporzásától függ, ezzel a rovarok vonzására irányult. A ragyogás gyakran kék árnyalatú, de egyes növények eloszthatják az ultraibolya fényt, ami segít a méheknek gyorsabban észrevenni a háttérvilágításukat. A kék halo hatásosabbnak bizonyult, mint a természetes szín. A kísérletek során a tudósok azt találták, hogy a poszméhek nagyobb valószínűséggel fluoreszkáló virágon repülnek, mint nem a természetes kék szirmokkal rendelkező növények.
5
Izzó korall
A tudósok már régóta bizonyították a sekély korallok fluoreszcens folyamatának okát. Zöld árnyalatuk védőkrém tulajdonságai vannak, amelyek megbízható akadályt nyújtanak a napsugárzás ellen. A kutatók azonban a közelmúltban nem voltak tisztában a mélyen a víz alatti korallok izzásának okával.
A választ 2017-ben találták meg. Kiderült, hogy a mélytengeri korallok nem azért, hogy elrejtsenek a fénytől, hanem azért, hogy megkapják a fényt. A napfény alig hatol be nagy mélységbe, és rendkívül szükséges a korallok életéhez. A kék fény nem elegendő ahhoz, hogy a korallokat megkapja a szükséges energiával. A túlélés érdekében vörös fluoreszcenciát alkalmaznak a sötét narancs és a kék árnyalat kiemelésére. Először, fényre van szükség ahhoz, hogy a fotoszintézis útján létfontosságú termékeket hozzanak létre.
Egy ilyen felfedezés örült a tudósoknak, de az ökológusoknak nem. A globális felmelegedés miatt a sekély koralloknak mélyebb vizekbe kell vándorolni, különben egyszerűen fehérednek. Mivel ezek a korallok zöld fényt bocsátanak ki, előfordulhat, hogy nem maradnak fenn olyan környezetben, ahol vörös fluoreszcenciára van szükség.
4
Pislogó tengeri madarak
2018-ban a biológusok felfedezték a holt atlanti holtpontot. A halál okait vizsgálva úgy döntöttek, hogy UV-sugarakkal megvilágítják. Ezt egy fluoreszkáló ragyogás megkísérlésére hajtották végre, mivel a zsákutcákhoz kapcsolódó vőlegények világító csőrrel rendelkeznek. Normál környezetben a zsákutca csőrét nehéz összekeverni. Világos árnyalattal festették őket, amelyek szükségesek az ellenkező neműek vonzására. Noha a lundanak fényes unokatestvérei vannak, a tudósok meglepődtek, amikor egy elhullott madár csőrének részeit ultraibolya lámpával világították meg.
A kutatók nem fogják megérteni, hogy miért világítanak a patthelyzetek, de azt sugallják, hogy ilyen módon fedezzék fel egymást. A madarak még nappali fényű csőröket is észlelnek. Bár nem világos, hogyan látják, és hogyan történik az izzás folyamata.
Érdemes megfontolni csak egy egyed igazolását, és nem szabad elvetni azt az elképzelést, hogy a fluoreszcencia a madár bomlásának folyamatában jelentkezett.
Webhelyünkön érdekes cikket találhat a bolygó legnagyobb madárairól! Nagyon érdekes, melyik madár a legnagyobb?
3
Furcsa mitokondriális hő
A közelmúltban a tudósoknak sikerült hőérzékeny festékeket létrehozni, amelyeket úgynevezett „fluoreszcens hőmérőknek” hívnak. Sejtes sejtekben helyezkednek el, ami lehetővé teszi a mitokondriumok hőmérsékletének meghatározására szolgáló kísérleteket. Ezek a sejtekben található organoidok energiává dolgozzák fel a tápanyagokat és az oxigént.
Tavaly a tudósok egy sárga fluoreszkáló festéket készítettek, amely hevítés közben sötétedik. A cellában való elhelyezkedés lehetővé teszi a hőmérséklet kiszámítását. A kísérlet előtt azt hitték, hogy a mitokondriumok 37 ° C-os testhőmérsékleten működnek, ám a tudósok meggyőződtek az ellenkezőjéről. A csíraképződés csak magas hőmérsékleten, 50 ° C-on kezdődik.
Ha egy ember létezhet ilyen hőmérsékleten, akkor ez lázas állapotot jelent. Szerencsére az emberi hőmérséklet rekordszintje nem teszi lehetővé a mitokondriumok „felgyulladását”. Noha ellenkező esetben, a tudósok megértenék a legtöbb sejt működését, hőmérséklettől függően.
2
Fotoszintézis az űr szemén keresztül
A NASA alkalmazottja és ausztrál tudósok 2017-ben bemutatták az éghajlatváltozás nyomon követésének új módszerét. Műholdas képeket használtak, amelyek a növények fluoreszcenciáját mutatják. Ez a módszer segíti a levelek fotoszintézise során keletkező napsugárzás által kiváltott klorofill-fluoreszcencia kimutatását.
A növények szén-dioxid felszívásával fotoszintézis során kaphatnak cukrot. Ennek a folyamatnak a globális szinten történő kiszámítása segít a tudósoknak fenntartani a bolygó éghajlatát és meghatározni a szénciklus általános dinamikáját. A kutatás során a tudósok műholdakról figyelték a csillogó klorofilt. Később a képeket összehasonlítottuk a fotoszintézis földi megfigyelésének mutatóival. Ennek eredményeként felfedezték a térbeli adatok pontosságát a különféle régiókra és növényzetre, valamint az időintervallumokat.
A legújabb technológia nem csak a növények új formáinak előállításához és az éghajlat megváltoztatásához járul hozzá. Segít a Föld ökológiai rendszerének feltárásában, az erőforrások kezelésében és a biológiai organizmusok sokféleségének megőrzésében.
1
Az első fotó a memóriából
A legutóbbi tanulmányokban, amelyek valami memorizálási folyamatát vizsgálták, a tudósok úgy döntöttek, hogy kísérleteket végeznek az meztelen csigák agysejtjein. Az Aplysia californica óceán idegsejtjeinek sok hasonlósága van az emberi sejtekkel. Ezt megelőzően a tudósok csak azt feltételezték, hogy a fehérjék képződése az agyi szinapszis folyamatában zajlik. Amikor a tengeri csigák agyát kísérletekre vették, ezt az elméletet nem erősítették meg.
Egy nemrégiben végzett kísérlet során a tudósok bejuttattak a sejtekbe az érzékeny szerotonin hormont, amely emlékeket képez. Ezután egy zöld fluoreszcens fehérjét használtunk, amely képes UV-fényben világítani. A teszt annyira egyszerű és sikeres volt. Az ultraibolya hatására a fehérjék vörösre váltak, jelezve helyüket. Ezek a folyamatok emlékeket formáltak, miközben új zöldfehérjék növekednek az agyi sejtek között. Így a tudósok készítették a létrehozott memória első képeit.
Az elmélet sikeresen bebizonyosodott. A kutatók azt is megállapították, hogy a rövid távú emlékek nem vezetnek új fehérjék képződéséhez. A fehérje jelenléte / hiánya, valamint a hosszú távú és rövid távú emlékek kialakulása közötti titok rejtély maradt.