Az I. világháború eredményei szerint több ország több megállapodást kötött, amelyek szerint tilalmat vezettek be bizonyos típusú fegyverek, különösen kémiai és bakteriológiai fegyverek használatára és felhasználására. Az egyik leghíresebb megállapodás az 1925-ben kelt Genfi Egyezmény (Genfi Jegyzőkönyv).
Ennek az egyezménynek az eredményeként számos fulladásgátló és mérgező gáz, valamint bakteriológiai fegyver használatának tilalmát írták alá. Figyelemre méltó. Ez a jegyzőkönyv csak ezeknek a fegyvereknek a háborúk és fegyveres konfliktusok ideje alatt történő használatát tiltotta, ám ezek gyártását vagy mozgatását nem tiltják. Ebben a cikkben többféle fegyverfajtáról beszélünk, amelyek többségét a 20. században találták ki, és amelyeket a nemzetközi törvények tiltottak.
A bemutatott fegyvertípusok egy részét tilos bármilyen konfliktusban használni, mások nem kizárólag a polgári lakosság ellen használhatók.
Nem vettünk nukleáris fegyvereket ebbe a listába, mivel mindenki már tudja a tilalmáról, célunk az, hogy elmondjuk neked kevésbé ismert, de nem kevésbé szörnyű találmányokról.
13
Napalm
A Napalm egy tűzveszélyes folyadék. Rendkívül veszélyes, előállítása során sűrítők és olajból előállított tüzelőanyagok szintézisével jár. A Napalmot 1942-ben fedezték fel a Harvard Egyetem laboratóriumában, és széles körben alkalmazták az ellenség által elfoglalt épületek elleni támadások során. Személyellenes lőszerek később a napalmból készültek.
A Napalmot először a második világháború végén elfoglalták Berlinben. Az Egyesült Államok légierője lebombázott a bombákból a bombákból a városban zajló támadások során. Annak ellenére, hogy a napalm használata ellenségeskedés során nem tiltott, tiltott a polgári lakosság elleni támadás. Ezt a jegyzőkönyvet egy ENSZ 1980-as ülésén írták alá.
12
Vakító lézerfegyverek
A vakító lézersugarak nem ölhetnek meg, ám annyira károsíthatják a retitát, hogy az állandó vakosságra vezet. Az ilyen típusú fegyverek egyike a Kínai Népköztársaságból származó Disturber ZM-87 lézer, amelyet kifejezetten egy vak vak személy számára terveztek. A lézert két tucatnyi mennyiségben állították elő, mielőtt használatát az 1995. évi bécsi egyezmény tiltotta.
Ezt a fajta fegyvert sok ország gyártja, azonban például az amerikai Dazzler lézer, amely látványos, nem okoz állandó vakságot. A 2006-os iraki konfliktus során aktívan használták fel. Az amerikai katonaság szerint a lézerrel vakokat vezettek robbanóanyagok szállításával gyanúsított járművezetők számára, akik megtagadták az ellenőrző ponton történő megállást. A britek először használták a lézerfegyvereket az argentin hadsereg ellen a Falkland-szigetek háborúja során.
11
Lángszóró
„Pork Chop Hill Height”, „Mad Max 2”, „Guardians”, ezekben a filmekben látták a lángolókat akcióban. És ez az első dolog, ami veled történt, az életedben legalább egy filmet láttál, ahol a gazemberek (így is) használnak lángszórót. Sok rendező azt a célt tűzte ki magának, hogy megmutassa az összes rettegést, amelyet ez a fegyver generál. És bizonyos mértékig sikerült továbbadniuk a nézőnek a pusztulás valóságát azáltal, hogy leütötték a csata történeteiben szereplő romantika támadását.
Úgy gondolják, hogy a lángszórók első prototípusait az ókori görögök a Kr. E. 1. század körül használják. e. A lángszórók a legnagyobb népszerűséget a második világháború alatt érték el, amikor mindkét felet aktívan használták. Ez több ezer ember fájdalmas halálához vezetett. Igények voltak a koreai és vietnami háborúk során is. A folyamatos tiltakozások és a sok aláírt petíció ellenére őket nem tiltották meg teljesen, és helyzetüket gyakorlati és kereskedelmi előnyökkel motiválták.
Mellesleg, a thebiggest.ru webhelyünk oldalain érdekes cikk található a második világháború legnagyobb csatáiról.
10
Panji botok
Gondolkodnia kell arra, hogy sokkal halálosabb és technikailag kifinomultabb fegyverek vannak a világon, amelyeket a nemzetközi jegyzőkönyv nem tilt. Miért pontosan botok? Az ilyen típusú fegyvereknek hosszú története van, szörnyű fájdalommal keveredve, minden kísértet kíséretében, akik csapdába esnek. Általános szabály, hogy a panji az alsó lábán megsérül, és súlyos sérüléseket okoz az áldozatnak.
A pandzsi hegyes botok és bambuszok, amelyek éles szögben és a maszkkal a földbe robbantanak. Egy botra ugráló katona szörnyű sérüléseket szenved a lábán, ami gyakran amputációhoz vezet, azonban a halálesetek nagyon ritkák. Most érted, miért olyan ijesztőek? Ezeket nem gyilkosságra szánják, hanem azzal a céllal, hogy az ellenséget különösen kegyetlenné tegyék. Használatukat katonai konfliktusok során az 1989-es genfi egyezmény tiltotta.
9
Gyalogos aknák
A tankok elleni aknákkal ellentétben a szárazföldi gyalogsági aknákat kifejezetten személyzet vagy polgárok elleni használatra tervezték. Ezen aknák túlnyomó többsége nem öli meg, hanem megrontja az áldozatot. Annak ellenére, hogy hivatalosan csak katonaság ellen kellene felhasználni, több száz esetet rögzítettek, amikor a városok közelében telepítették őket, hogy civileket sérüljenek meg.
Az elmúlt 40 évben a nemzetközi közösség többször megkísérelte megtiltani a gyalogsági aknák használatát, különös tekintettel az 1977. évi egyezményre (Ottawa-szerződés) és az 1992. évre, hogy bizonyos országokat meggyőzhessenek e fegyverek használatáról. A vezető katonai hatalmak azonban megtagadták a megállapodások aláírását, biztonsági megfontolások és a gyártásuk ellenőrizhetetlensége alapján.
8
Biológiai fegyverek
A kóros pestis vagy a Fekete Halál egyszerre rémült az embereket, a világ lakosságának felét magával véve. Évente több ezer pestis esetet rögzítenek a világon, ami emlékezteti az embereket a járvány újbóli kialakulásának lehetőségére. A tudósok azonban egyáltalán nem foglalkoznak a betegség természetes fejlődésével, attól tartanak, hogy a halálos vírust a terrorista szervezetek hatékony biológiai fegyverként használhatják.
Ha bármely bűnözői csoport kifejleszti egy új Yersinia pestis baktériumtörzset, amely bubonic pestist okoz, és amelyet ismert antibakteriális szerekkel nem lehet meggyógyítani, ami a járványok során többször is megtörtént, az emberiség a teljes pusztulás szélén állhat.
7
Foszfor lőszer
A foszforfegyverek használatát először az első világháború alatt rögzítették. Ezeket a fegyvereket a brit és az amerikai csapatok, valamint kisebb mértékben a japán hadsereg használták. A lőszert „töltötték” légbombákkal és habarcshéjakkal. A történelem különböző időszakaiban ezeket a lőszereket olyan városok polgári lakosságával szemben használták, mint Tokió, Hamburg és London.
A fehér foszfor gyakran foszfor allotrop alakja, amelyet füstölő gránátokban és gyújtószerû lőszerekben használnak. Egy bizonyos mennyiségű fehér foszfor harmadik fokú égési sérüléseket okozhat az ember bőrén, vese- és szívelégtelenséget okozhat, amely végül halálhoz vezet. A fehér foszforból származó lőszer használatát a polgári lakosság ellen 1980-ban betiltották egy megállapodás aláírásával. Azóta az egyezmény szabályainak végrehajtását a katonaság szigorúan szabályozta a világ bármely pontján.
6
Doom-Doom golyók
A táguló golyó speciális kialakítású, üreges belsejében. Jellemzője, hogy a célba ütközés után a golyó ellapul, kiterjesztve az elülső részt. Az ilyen golyókat jellemzően nagyobb pontosság és kevesebb káros kibocsátás jellemzi, miközben a lágy szövetekben kisebb sebességgel hatolnak be, mint a hagyományos golyók. A golyók belülről tágulva több kárt okoznak az áldozatnak. E golyók használatát először tiltotta meg az 1899-ben megtartott Hágai Egyezmény.
E tilalom ellenére az ilyen golyókat a civilek széles körben használják önvédelemre. Különleges rendőri egységek és vadászok is használják őket. Ezt a közeli ártatlan emberek legyőzésének alacsonyabb kockázata és a bűncselekmény gyors tehetetlenségének lehetősége motiválja. Nemrégiben néhány ország, különösen az Egyesült Államok kormánya megvitatta a személyes fegyverek számára kibontható golyók előállításának lehetőségét.
5
Klaszter bombák
A kazettás bomba több kisebb lőszer „tervezője”, amely egyetlen héjában van összeállítva. Rendszerint a bombapatronokat katonai célpontoknak küldik el úgy, hogy repülőgépek bombáinak lövedékeit dobják el. Annak ellenére, hogy a kazettás bombákat aktívan használják számos katonai konfliktusban, meglehetősen súlyos veszélyt jelentenek a békés területek lakosságára. Például a vietnami háború alatt körülbelül 7000 polgár sérült meg súlyosan. Mostanáig az ország minden részén szétszórt kazettás bombák robbanásveszélyes maradványai találhatók. Ilyen bombákat az amerikai hadsereg viszonylag nemrégiben használt az iraki háború alatt. Használatát a polgári lakosság körében sok veszteség okozta, amelyek megrobbantak a kagyló fel nem robbant részein.
Az Ottawa-Szerződés eredményeként sok ország felhagyott a bombapatronok használatával, és aláírta a kötelezettségét a háborús övezetek tisztítására a lőszer aktív részecskéitől. A kazettás hulladék legnagyobb felhalmozódása Nyugat-Ázsiában figyelhető meg, ma ez a terület megtisztítása nem lehetséges.
4
Csorda
Az állomány a G kategóriájú idegfegyverek egyike. Az első ilyen típusú fegyvernek nevezhető. Az anyagot először Gerhard Schrader német tudós fejlesztette ki 1936-ban. Mérgezőképessége annyira erős, hogy az idegrendszerre hatással elpusztíthat egy embert.
Az állomány megnyitása után a második világháború alatt a Harmadik Birodalom csapata aktívan felhasználta azt. A fejlettebb típusú idegfegyverek feltalálása ellenére az állományt még a 80-as években is használták az Irán-Irak háború alatt. A szarinnal és a mustárgázzal együtt az iraki hadsereg az iráni ellen használja fel. Mint már említettük, az anyag mérgezésének szélsőséges mértéke halálos lehet, többek között: miosis, lassú szívverés, légszomj, eszméletvesztés és bélproblémák. Az állományok előállítását és tárolását tiltották a vegyi fegyverek használatának megtagadásának kérdését vizsgáló 1993. évi egyezmény eredményei.
3
Mustárgáz
Nincs más félelmetes látvány, mint egy ember, aki a szemed elõtt haldoklik, borzasztó hólyagokkal és nyitott sebekkel borítva. Ugyanakkor éppen ezen a művelettel rendelkezik a mustárgáznak nevezett vegyi fegyver. Első alkalommal a mustárgázt (a mustárgáz másik neve) az első világháború alatt a Német Birodalom erõi használta a belga erõk ellen. Később maguk a németek szenvedtek mustárgázon, amikor a francia hadsereg támadta meg őket, amely 1917-ben visszafogta tartalékait.
Azóta a mustárgázt számos katonai konfliktusban használják, beleértve a szíriai háborút, amikor az ISIS harcosai mustárgázt küldtek a szíriai hadsereghez. Használatát 1993-ban betiltották az ugyanazon egyezmény, amely tiltotta az állományt (több mint 160 ország írta alá). Becslések szerint 2016-ban a világ világ anyagtartalékának kb. 90% -át elpusztították.
2
Zarin
Bizonyára legalább egyszer hallottál erről a mérgező anyagról. A Zarin kétségkívül az egyik leghalálosabb és mérgező ideghordozó. A gáz emberi testre gyakorolt hatása fulladáshoz, izom elégtelenséghez és halálhoz vezet, ha az ellenszert nem adják be kellő időben.
Sarin hagyta a legnagyobb nyomot az iráni-iraki háború alatt (a Fao-félsziget elfogása), amikor az iraki erők négyszer gázt használtak az iráni katonák ellen. Szarinhasználat ismert esetei is: a Tokió metró támadása (1995) és a Guta elleni kémiai támadás (2013).
1
Poison VX
A VX az idegsejt kémiai halálos fegyvere. A sarin és az állománytól eltérően ez egy V típusú szer. Az anyagot Ranajit Ghosh és J. F. Newman fejlesztették ki a 20. század 50-es évek elején. Ezt a tömegpusztító fegyvert elismerték, és a vegyi fegyverekről szóló egyezmény 1993-ban megtiltotta annak használatát. A következő években azonban a XV használatát számos katonai konfliktusban rögzítették. Irak például 1988-ban egy ügynököt használt a kurd lázadók ellen. VX nyomokat 2017-ben fedeztek fel az észak-koreai vezető Kim Jong-un testvére meggyilkolásával.
+1
Újonc
A mérgező kezdő a mi VX-párunk. A 20. század második felében szovjet vegyészek készítették katonai felhasználásra. Úgy gondolják, hogy ez az anyag az emberiség számára a leghalálosabb, de bizonyítékot vagy megcáfolást nem találtak.
Befejezés
Tehát a nagyon ijesztő és embertelen fegyverek listája véget ért. Szeretnénk hallani gondolatait a cikk megjegyzésében. Ön szerint milyen fegyvereket kell hozzáadnunk ehhez a listához, és melyik felel meg nyilvánvalóan feleslegesnek?
Szerző: Altenko Szergej