Az emberekben és az állatokban a fül nagyon összetett szerv, amely képes érzékelni a hang rezgéseit. Az ember hallókészséggel használja a kommunikációt, a zene észlelését, a mozi megjelenését és a kommunikáció létrehozását. Az állatok súlya nehezebb, mivel a hangok érzékelésének képessége elősegíti a vadon történő túlélést. Az egyik vadászat, a másik a ragadozók elől bujkálás. Bemerülünk a vadon élő állatok világába és a legélesebb hallásszámú állatokba.
12
Nyulak és mezei nyulak
A hosszú tölcsér alakú fülek lehetővé teszik a nyulak jó hallását. Ezen túlmenően, a speciális izmoknak köszönhetően, ezek az állatok elforgathatják az aurikákat, jelentősen növelve az érzékelés tartományát.
A nőstények könnyen elkapják a kölykök csendes nyikorgását. Érdekes módon a nyulak megszerezték a hangok megkülönböztetésének képességét. Megkülönböztetik az agresszív jeleket, a nyugodt és béke hangját, a párosítást.
A fülét a hangforrás felé fordítva javítják annak észlelését. Nagyfrekvenciás hangokon kommunikálnak egymással, és az éles hallás lehetővé teszi a navigációt a környezetben. A vadnyúloknak ugyanaz a hallókészülékük van, amelynek nagy távolságból csak meg kell hallgatnia a ragadozót.
11
Galamb
A gyönyörű madár, amely Picasso javaslatára a világ szimbólumává vált, kitűnő hallással rendelkezik. A galambok képesek 20 Hz alatti alacsony frekvenciájú infravörös hangok rögzítésére.
Az állatorvosok tanulmányai kimutatták, hogy a madarak akár 0,5 Hz hangot is hallhatnak. Az észlelés felső határa 12 000 Hz körül van. Különleges hangrendszerben kommunikálnak, figyelmeztetve a veszélyre, a párzási időszakban az udvarlás során.
Mindenki tudja, hogyan mennek a galambok. Sőt, minden típus megkülönbözteti a különböző intonációkat.
Az érzékeny hallás segít a galamboknak az időjárási viszonyok, a zivatar közeledésének és az erős szélnek a könnyű megismerésében. A galambok megjósolhatják a földrengések közeledését is. By the way, a legjobban megismerheti a bolygó legnagyobb galambjait.
10
Elefánt
Természetesen az elefántnak nagy fülei vannak, ami azt jelenti, hogy jól hallja. Az elefántok a nagy füleket a hangok átirányításához használják.
Az ilyen nagy fülek és a belső fül összetett szerkezete lehetővé teszi ezeknek a hatalmas állatoknak az alacsony frekvenciájú hanghullámok elkapását. Ez egy csordaállat. Az elefántok megtanultak hangokat készíteni és érzékelni annak érdekében, hogy összehangolják a csoport tevékenységeit. A tudósok elefántok egy csoportját vizsgálták meg, és egyedülálló tényt fedtek fel. Ezeknek az óriásoknak van zenei fülük, és könnyen megkülönböztetik a női hangot a férfi hangtól.
Képesek egy rokonat 2,5 km-re meghallgatni. Ez a képesség lehetővé teszi a veszély elkerülését, a mentést és az utódok védelmét.
9
Ló
A ló fülje a kommunikáció és a jelzés univerzális eszköze. A természet ezeket a kecses állatokat hallásélességgel ruházta fel, hogy életben maradjanak.
A lovak a hangforrás felé fordítják a hangszóróikat, így könnyebben észlelhetők. A fülek helyzetével az ember megtanulta megérteni, hogy mi irányítja az állat figyelmét. A nomád nép a lovak hallókészségét használja az állatokkal való kommunikációhoz. A lovak képesek megkülönböztetni az intonációt, észlelni a parancsokat.
Meg tudják határozni a hangforrást 25 fokos pontossággal, és az érzékelési tartomány 55 Hz és 33,3 kHz között van. Képes hallani a hangot és reagálni rá 4400 méter távolságból.
8
Patkány
Egy kis rágcsáló hallóképességének szintje messze meghaladja a többi állat hallását. E mutató szerint a patkányok megelőzik az embereket. Ezek a lények képesek ultrahang felvételre.
A fülek mozgása a hangforrásra összpontosít, így nagy távolságból képes felvenni a hangot. A jól szervezett állat nemcsak ultrahanghullámokat, hanem alacsony frekvenciájú rezgéseket is rögzít. 1941-ben a tudósok a vizsgálat során kiderítették, hogy a patkányok hallóképessége növekszik a hang gyakoriságának növekedésével.
Vannak fehér patkányok, és az állatorvosok azt találták, hogy az albínó hallása sokkal rosszabb, mint a normál színű egyéneknél. Tehát patkányokban az albinismus befolyásolja a szaglást és a látást, de a hallás továbbra is éles.
7
Kutya
Mindenki tudja, hogy a kutyáknak jó illata van, amely akár ezer különféle illatot képes megkülönböztetni. De a kutyák is jól hallanak, és négyszer jobbak, mint az emberek.
A kutyák hallórendszerét ugyanúgy fejlesztették ki, mint az embereket, ám a hallókészülék 12 és 80 000 Hz közötti frekvenciatartományban hallható. Ezen felül tökéletesen megkülönbözteti a hangokat és érezte annak erejét. Az éjszaka csendjében a forrástól 150 méterre gyenge rohamok észlelhetők.
A kutyák a fejükön lévő izmokat használják, hogy könnyen ellenőrizzék az aurikákat, és a hangforráshoz fordítsák őket. A fej és a fül elforgatásával a kutya 2 fokos pontossággal meghatározhatja a hangforrást.
6
Macska
Az aranyos állatok, amelyek elfogják a macska szerelmeseinek szívét és az internetet, lelkes fülük vannak. És hallják a macskákat a nagy frekvenciatartományban.
32 izom felelős az üreg forgásáért, így a macska könnyen elfordíthatja őket minden irányba. Szabadon megkülönböztetjük a tíz oktáv tartományú hangokat. Három méterről másodperc alatt meghatározza a hangforrást. A legjobban hallható ultrahangot 8000 Hz frekvencián veszik fel.
Ha a közelben két hangforrás található, a macskák könnyen felismerik őket. A macskák ezeket a hallóképességeket használják a vadászatban. Este az egerek vadászásakor a hallásukra, ügyességükre és mozgásuk sebességére támaszkodnak.
5
Delfin
Bolygónk szárazföldi lakosaitól átjutunk a mélytengeri lakosokhoz. Ezeknek a szépségeknek a legnagyobb a hangfelismerés tartománya, 75 - 150 000 Hz.
A külső fül rosszul fejlett, de az alsó állkapocs és a fejlett agykéreg segít hallgatni. A hangfeldolgozás azonnali. Ezeknek az állatoknak egy igazán egyedi pletyka van az echolocation segítségével. Bonyolult helyzetekben a delfinek gyakran a hallásra támaszkodnak, mint a többi érzékre, például a látásra.
Komplex ultrahangrendszeren keresztül kommunikálnak egymással, és az ember ezeket a hangokat nem fogja el. Ez egy társadalmi állat, és a hangok segítik a közös nyelv megtalálását a csomagban. A kibocsátott hangok tartománya igen széles. Az ultrahangok könnyen rögzíthetők.
4
Vaddisznó
A vad, agresszív állat a bolygó vadvilágának tíz legfejlettebb képviselője közé tartozik. Rossz a látása, de más érzékszervek, ideértve a hallást is, súlyosbodnak.
300 métertől fog érzékelni az ember közeledő szaglásérzetét, de 100-120 méter távolságból könnyen meghallja az ágak ropogását. Az evolúció során a vaddisznók megváltoztatták életmódjukat. Ha korábban nappali állat volt, most éjjel aktívak. Ez a körülmény a hallás súlyosbodásához vezetett.
A vaddisznók kiváló memóriával rendelkeznek, és szabadon emlékeznek a különféle hangokra. Van egyfajta differenciálás, elkülönítés riasztó és biztonságos hangokká. Tehát mondhatjuk, hogy ez egy okos állat.
3
Bagoly
Az éjszakai ragadozó kiváló látással rendelkezik, és éjszaka tökéletesen hallja. Az összes bagolyfaj érzékeny hallása nem kevésbé fontos az életben, mint az éles látás. A történelemben vannak olyan esetek, amikor egy vak bagoly vadászott és tökéletesen túlélte.
A vadászat során a bagoly hallja az áldozat jellegzetes hangját, és rá összpontosít. A havas télen az éles hallás segítségével a baglyok és a baglyok nyomon követik a hó alatt mozgó rágcsálókat. Az éjszakai vadászok teljes hallókészüléke egyedi módon van elrendezve. Először is, megnövekedett a dobhártya területe.
Másodszor, a baglyok fülei aszimmetrikusan helyezkednek el, ami kiterjeszti a hangfelvétel tartományát, és a fülek feletti tollak kürtként viselkednek. Egy ilyen mechanizmus megkönnyíti a hangforrás meghatározását.
2
Denevér
Az éjszakai vadász, a többi éjszakai ragadozóhoz hasonlóan, lelkes hallására támaszkodik. A denevérek látása gyenge, ami más érzékszervek fejlődéséhez vezetett.
Echolocation révén ők a bajnokok a bolygón élő összes állat között. Hangot adnak, majd a tárgyakból könnyen visszanyerik annak visszaverődését. Képesek másodpercenként akár 190 lövöldözős hangot bocsátani ki, tehát határozottan kijelenthető, hogy hangon látják a denevéreket.
Az echolocation minden bölcsessége haszna nélküli hallás nélkül haszontalan lenne. Könnyű megkülönböztetni a különböző hangokat, hogy távolról hallják a rovarokat. Meghallják a potenciális áldozatot, még akkor is, ha a közelben nagyon zajos. Mindent kitalál, amire szüksége van.
1
Nagy viasz lepke
A hallásélesség szempontjából egy rovar az állatok világának minden képviselőjét megelőzte. Ezt a méh alakú pillangót méhtűznek is nevezik. Nem csoda, mert ezt a pillangót mindenhol megtalálják, ahol méhek vannak.
Egy kis lepke 300 kHz-es hangokat képes fogadni. A világon egyetlen állat sem büszkélkedhet ilyen pletykákkal. Nekik kell ilyen pletyka
távolságra hallja a fő ellenséget - a denevéreket.
A denevérek, amint már tudjuk, szintén jól hallanak, de a viaszmoly ebben a komponensben meghaladta őket. Mindent annak érdekében, hogy legyen ideje elrejteni egy veszélyes ragadozó megjelenése előtt.
Következtetésképpen
Összefoglalva, megjegyezzük, hogy az ember a hangokat 20 Hz – 20 kilohertz frekvencián érzékeli. Szinte minden vadon élő ember háromszor annyi hangot képes elkapni, mind a magas, mind az alacsony tisztaság mellett. Az evolúció és a különféle élőlények során speciális képességek és a hallószervek különféle formái alakultak ki, amelyek segítenek navigálni és túlélni.
A legnagyobb szerkesztők arra kérik Önt, hogy írja meg a hozzászólásokba azokat a állatokat, amelyek a legélesebb hallásban okozták a legnagyobb meglepetést.