Halálos járványok az emberiség történetében A járvány szó két ókori görög szóból származik, amelyek az „általános betegség” és az „emberek” jelentését jelentik. Az etimológiában rejlik a járvány folyamata, amely egy fertőző betegség gyors terjedéséből áll a bolygó lakói között. A történelemben sok járványügyi esetet rögzítettek, és az emberiség története leghalálosabb járványokról fogunk beszélni.
Az emberi történelem leghalálosabb járványai:
1
Spanyol influenza
A képen: Kansasi Katonai Kórház a „spanyol járvány idején”.
Az embereket „spanyol” betegségnek hívták, és terjedése az emberiség történetének legtökéletesebb influenzajárványá vált. A világjárvány az I. világháború következménye. Az új típusú influenza első eseteit a háború utolsó hónapjaiban rögzítették.
Az 1918-1919 évek során a világban több mint 100 millió ember halt meg a betegségből. A statisztikák szerint ez a bolygó akkori népességének 5% -a. A világ lakosainak körülbelül 30% -a megbetegedett a spanyol influenzával. Ez volt a legrosszabb járvány, amely rövid idő alatt oly sok emberi életet követelt.
A háborús frontról hazatérő amerikai katonák fertőzést hoztak az észak-amerikai kontinensre. A betegség senkit sem kímélte, elpusztította az egész városokat és falusi településeket a föld minden földrészén.
2
Justinianus pestis
Festmény: Peter Bruegel.
Az első halálos világjárvány, amelyről megbízható és teljes információk megérkeztek korunkba. A terjesztés központja a Nílus-völgy volt.
Egyiptom ezután búzát exportált Bizánciba. A lovasok és az egerek hagyományosan pestis hordozói lettek, és a bizánci birodalomban csapdába estek az egyiptomi kereskedők hajóin. Egy járványt Justinianus bizánci császárnak nevezték el, amelynek uralkodása alatt az elsõ halálesetet Konstantinápoly lakosai között nyilvántartották.
A történészek szerint a pestis 541-től 750-ig terjedt, és Európában, Afrikában és a Közel-Keleten két évszázad alatt több mint 70 millió ember halt meg.
3
Himlő
A himlő lett az első a teljesen legyőzött betegségek listájában. Most a himlő kórokozójának természetében nem létezik.
Az ókorban azonban a keleti lakosok teljes mértékben érezték ennek a csúnya betegség halálos leheletét. A 4. században a himlő járvány áthaladt Kína tartományaiban, a 6. században eljutott Koreába, és 737-ben Japán lakosságának egyharmadát ölte meg.
Indiában a himlő félelme új istenség - Mariatape - létrehozását is eredményezte. A himlő nem ismerte a határokat, és rendszeresen tombolt Európában, Latin-Amerikában. A 18. század végén Európát sújtotta, és 1796-ban egy hatékony oltást nyitottak ellene.
A himlő-oltás felfedezése a most-beauty.ru szerint az emberiség egyik leghasznosabb felfedezése. És annak, ahogy az egész világ összegyűlt, hogy legyőzze a halálos betegséget, fontos példának kell lennie az emberek számára.
4
Fekete halál
Nicola Poussin. A pestis Ashdodban, 1630
A második alkalommal a pestis 1339-ben tért vissza Európába, és a XV. Század elejéig tombolt. A csúcs után Európa különböző régióiban kitört a pestisgomba, több tízezer ember halálát okozva.
A pestis okozta halálesetek pontos számát gyakorlatilag lehetetlen kiszámítani, de különféle becslések szerint az európai országok akár 60% -a halott meg fekete halálból. Londonban 10 ember közül 9 halt meg, és 1386-ban az orosz Smolenszkben csak 5 lakos szerencsés maradt életben.
Csak az orvostudomány fejlesztése és az alapvető higiéniai szabályok betartása tette lehetővé az áldozatok számának csökkentését. És Londonban a halálos pestis visszahúzódott az 1666-os pusztító tűz után. Más halálos járványokkal összehasonlítva a fekete betegség élt a legtöbb életben.
5
Angol verejték
Az egyik járvány, amelynek okait nem lehetett tisztázni. A járvány leginkább Angliát érintette, ezért kezdték "angol verejtéknek" hívni.
A betegség csúcspontja az 1485-1515 közötti időszakban történt. 1485-ben Henry Tudor diadalmasan visszatért Londonba a Bosworth-i győzelem után, és VII. Henry név alatt koronázta. Hadseregében bretonok és francia zsoldosok voltak, akik ismeretlen betegséget hoztak a ködös Albionba.
A betegség, amelynek tünetei a tífuszra és a járványra hasonlítottak, Skandináviát, a Litván Nagyhercegséget, a Szent Római Birodalom szélességét sújtotta. Egy ismeretlen betegség csaknem 700 ezer ember halálát okozta.
6
Kolera
Az emberiség története során összesen 7 kolerapandemust rögzítettek. Az első 1816–1824-ben haladt át Európán, az utolsó járványt 1961–1975-ben regisztrálták.
A kolera első megjelenésekor az emberiség fegyvertelen volt egy veszélyes betegséggel szemben, amely számos áldozatot okozott. Az orvosok korábban rögzítették ezt a betegséget, de abban az időben a kolera kiváltó baktériumok mutáltak. Bangkokban 30 ezer ember halt meg, és 1817-ben, Közép-Ázsia és Oroszország déli országai mentén járva, a kolera elérte Európát.
Több mint 400 ezer ember halt meg a betegségből, és csak az 1823-1824-es hideg télen sikerült megállítani a kolera terjedését.
7
Thucydides pestis
Ez a járvány volt az egyik legelső írásbeli forrás. Kevés információ érkezett hozzánk a korábbi járványokról, noha természetesen voltak, és százezrek embert öltek meg.
A peloponnészoszi háború alatt több tízezer menekült töltötte meg Athén utcáit. Az emberek nagy koncentrációja növeli a morbiditást. A járvány 431-től 427-ig terjedt a városban, és több mint 30 ezer lakosát követett el.
Az áldozata az aténi demokrácia, Periklész apja volt, és Thucydides történész megfertõzõdött, de túlélte. Ők hagyták el a tragikus esemény írásbeli bizonyítékait. A tudósok szerint a betegség és halál oka a tífusz és a kanyaró kombinációja volt.
8
Modern járványok
A halálos betegségeket okozó modern vírusok közül meg kell említeni az influenza új törzseit, az Ebola-t, bizonyos mértékig az immunhiányos vírust.
A tudósok tudtak a madárinfluenzaról a XIX. Század végén, ám a 21. század elején a madárinfluenza valódi pánikot keltett a bolygó lakói körében. A H5N1 új törzsével való fertőzést először 1997-ben jegyeztek fel Hongkongban. Az új influenza sok zajt adott. A WHO szerint 2003-tól 2008-ig 227 betegség halálos kimenetelű lett.
2009-ben megindult a H1N1 törzs törzse által okozott sertésinfluenza-járvány. A fertőzés eredményeként a bolygó 140 régiójában 2 627 ember halt meg. És így 2020-ban az ún. „Koronavírus 2019-nCoV” által okozott légzőszervi betegség új kitörése.
Összesít
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egyes járványok okait nem lehetett azonosítani. Az orvostudomány fejlődése lehetővé tette a világ népességének végleges megszabadulását néhány halálos betegségtől, de a vírusok, amelyek alkalmazkodnak az új létfeltételekhez, ma válnak az epidemiológiai kitörések okaivá. A lényeg az, hogy ne engedelmeskedjen a pániknak, és tartsa be a személyes higiénia egyszerű előírásait.
A legtöbb-beauty.ru szerkesztője nagyon reméli, hogy az emberiség számára a leghalálosabb járványok csak a történelemben maradnak meg. Időközben arra számítunk, hogy kommentálja ezt a cikket.