A "vírus" latinul jelentése "méreg". Ezt a nevet használták azoknak a szervezeteknek a megjelölésére, amelyek fertőzést okoznak.
Az első nem baktériumölő anyagot 1892-ben Dmitrij Ivanovsky írta le, aki a dohánynövények betegségeit vizsgálta. Később az emberiség felfedezte az első vírust - dohánymozaikot.
Azóta egy új korszak kezdődött a mikrobiológiában, tele felfedezésekkel. Mindeddig azonban ezeket a titokzatos lényeket még nem fedezték fel teljesen.
10. A növényi vírusok ártalmatlanok az állatok számára, és a legtöbb állati vírus biztonságos az emberekre.
A vírusok specifikusak. Ez azt jelenti, hogy genetikailag csak bizonyos organizmusok körében vannak programozva az életre. Közöttük reprodukcióra és fejlődésre képesek a növényi sejtek. Ennek oka az, hogy genetikai anyaguk alkalmas növényi sejtek felépítésére. Az ilyen vírusok nem fertőzhetik meg az állatokat.
Hasonlóképpen, az állatokban „letelepedett” személyek többsége nem működhet az emberi sejtekben, mert nem igazodnak hozzájuk.
Mindig vannak kivételek. Erre példa a veszettség vírus. A betegség a beteg állatoktól az emberekre terjed, és azonnali kezelést igényel.
9. A vírusok a legtöbb biológiai tárgy a Földön.
Ez a bolygónk leggyakoribb biológiai formája. Ezeknek a nem celluláris ágenseknek a sokfélesége óriási, mindenhol megtalálhatók.
Számos vírus fertőzi a baktériumokat, növényeket, állatokat, gombákat és így tovább. És ezen fajok mindegyike folyamatosan fejlődik, új törzseket hoz létre, és néha hosszú ideig még a tulajdonosokban is telepedik le, megváltoztatva DNS-jüket.
8. Az améba a vírusok számára „szabad étkező”
Az amőbák elfogják az élelmiszer-részecskéket és elfogyasztják azokat. Magában az amőbában a vírusok gyakran élnek. Mivel nem képesek egyedül enni, az amőba tápanyagokat használják az élethez.
7. A nagy vírusok (mamavírusok) akár néhány baktériumot is meghaladnak
A mavírusvírusok azért kaptak a nevüket, hogy a mimivírusokhoz tartoznak, de méretüknél meghaladják őket. Ezek azonban már nem csupán mimivírusok, hanem meglehetősen nagy baktériumok is.
A mimivírusokhoz hasonlóan ez a faj is megtalálható az amőbában, és először összetévesztették a tüdőgyulladást okozó cocciokkal. A tudósok csak a 20. század végén fedezték fel ennek a lénynek a vírusos természetét.
6. A mimivírust azért nevezték el, mert utánozza a baktériumok viselkedését és szerkezetét
A mimivirus név a "mikrobák utánozása" származik. Ez a faj az óriás vírusokhoz tartozik. Valójában ez egy új, nem szisztematikus életforma, amelyet sem a vírusok, sem a baktériumok nem tulajdoníthatnak. Ennek a fajnak rendkívül összetett genomja van, egyetlen vírus sem hasonlítható össze vele.
Az első hasonlóság a baktériumokkal az, hogy a mimivírus olyan nagy, mint ők. Ez szintén képes fehérjék szintetizálására, bár a vírusok általában nem képesek erre. Ezt a "lényt" a Gram módszerrel festették fel, amelyre csak a baktériumok képesek. Ezenkívül a protozoákra vagy a prokariótákra jellemző flagella is van.
5. Az ausztráliak megkíséreltek foglalkozni a nemesített nyulakkal a myxomatosis vírus segítségével
A mezei nyulak és nyulak invazív, azaz mesterségesen behozott állatfajok. Gyorsan elterjedt, és súlyos károkat okozott a helyi mezőgazdaság számára. A nyulaktól való megszabadulás szinte egyetlen módszere sem volt hatékony, így az 1950-es években az emberek elterjesztették a myxomavírust.
A nyulakat myxomatosis, akut betegség sújtotta, amelyben az állatok kötőhártya-gyulladást és daganatokat szerveztek a test különböző részein. A myxoma terjedése a nyulak számát 600-ról 100 millióra csökkentette. Ennek ellenére sok túlélő állat ellenállóságot mutatott a betegség kórokozóinak ellen, amelynek eredményeként a populáció 300 millióra helyreállt.
4. A mai napig az influenzavírus több mint 2000 változatáról ismertek.
Az influenza a SARS egyik leggyakoribb típusa. Rendkívül gyorsan mozog a világ körül, és fejlődik. Ennek eredményeként már több mint 2000 influenzavírus törzs ismert.
3. A vírusok nem élő dolgok.
A tudósok nem tudják eldönteni, hogy „ezeket az entitásokat” az élő szervezetekre vagy a halott természetre veszik-e. Bármely élő organizmus legfontosabb jele a sejtszerkezet.
A vírus nem celluláris szerkezetű. Van azonban örökletes anyag egy DNS vagy RNS molekula formájában. Amikor idegen szervezetbe kerül, ez a „lény” úgy viselkedik, mint egy élő lény.
A vírusok ugyanolyan hajlamosak a természetes szelekcióra, mint bármely más lény. Ugyanakkor nem élnek önmagukban és nem képesek az ételeket önállóan energiává alakítani. Csak a gazdasejtekben kezdenek működni és szaporodni.
2. Az emberi DNS körülbelül 2/5-e az ősi vírusok maradványaiból áll
Különböző források szerint DNS-jünk 8–40% -a olyan vírusok nyoma, amelyek egyszer árták az őseinket. A retrovírusok implantálhatnak a genomunkba. Így a HIV gyökerezik a testben. De semmi félelem: az emberi genom olyan régi vírusok mutált maradványait tartalmazza, amelyek nem képesek újabb fertőzést létrehozni a testben.
1. A vírus megvédi az emberi embriót a nők immunrendszerétől
Az immunitás elpusztítja az idegen sejteket (antigéneket), amelyeket felismer. A kemokineknek nevezett proteinek, amelyek gyulladást okoznak, hozzájárulnak ehhez. Ahol ez a fehérje található, a T-sejtek összegyűlnek, elpusztítják az antigéneket.
Az embrió sejtjeit, amelyek az anya véráramába jutnak, a nő teste is idegenekként határozza meg. Valamilyen okból azonban magát az embriót nem ismerik veszélynek. Ennek oka az a tény, hogy a terhesség alatt a méhben speciális membrán képződik, amely nem termel védő fehérjét. Így ez a héj pajzsként szolgál a még nem született gyermek számára.
Ennek a membránnak a sejtjeiben megváltozik a DNS, ami befolyásolja a kemokin termelését. Lehet, hogy ez egy vírus aktivitásának köszönhető, de ezt nem igazolták be.
A Stanfordi Egyetem tudósai az embrió sejtjeiben felfedezték az ősi HERVK vírust is, amely megakadályozza más fertőzések bejutását a testbe. Ez megóvja a magzatot a fertőző betegségektől, mint például az influenza.