Az emberiség évszázadok óta próbálta tudományos módon leírni a világot. A tudomány minden új felfedezése egyre bonyolultabbá válik. A matematika nagyban megkönnyíti ezt a feladatot. A természetben nagyon általános: numerikus minták a napraforgóban, a vetőmagszaporodási sebesség, vannak olyan matematikai képletek is, amelyek meg tudják jósolni a fekete lyukak előfordulását. Néhányan meg vannak győződve arról, hogy egész világegyetemünket képletekkel lehet leírni. Mindennek, amelyet megfigyeltünk, matematikai magyarázat van, ez vonatkozik a legösszetettebb és hihetetlen rendellenességekre is.
Itt található egy 10 dolog, amelyek a természettudományhoz kapcsolódnak:
1
Fekete lyukak
A matematikusok megjósolták a fekete lyukak meglétét. Nem tudták, mi volt az. A fekete lyukak képlete valódi matematikai rejtély volt. Ezért a fekete lyukak helyesen foglalnak helyet ezen a tetején. Stephen Hawking az 1970-es években rájött, hogy sugárzást bocsátanak ki. Kezdetben volt egy elmélet, hogy egyáltalán semmi sem képes ellenállni a fekete lyukak következményeinek, ám 2014 óta az emberek arra a következtetésre jutottak, hogy kis mennyiségű fény még mindig eljuthat.
Úgy gondolják, hogy minden galaxis közepén van egy fekete lyuk. Valójában ez egy hatalmas tömeg felhalmozódása kis mennyiségben. Például ahhoz, hogy bolygónk fekete lyukká alakuljon, azt össze kell tömöríteni egy dió méretére. Ez a természet egyik leglenyűgözőbb matematikai jelensége.
Azok számára, akik érdeklődnek az űr iránt, a most-beauty.ru webhelyünkön érdekes cikket tettünk közzé az univerzum legszebb és legszokatlanabb csillagairól.
2
DNS
A DNS minden élő szervezet számára fontos. A genetikai kód nagy részét tartalmazza, amely meghatározza növekedésünket, fejlődésünket és az utódok szaporodási képességét. Életünk befolyásolja a DNS-t, a DNS pedig befolyásolja az életünket. A DNS szerkezete nagyon szoros arányban korrelál a Fibonacci-szekvencia számaival.
A Fibonacci szekvencia egy matematikai modell, amely számos jelenséget leír a természetben: nyúl szaporodást, csigahéj felépítését, hurrikánokat és még sok minden mást. Fibonacci a középkori Európa legnagyobb matematikusának tekintik.
3
Hópelyhek
A hópelyhek a természet szimmetria csodálatos példája. A hópehely minden „szirma” megegyezik a többikel, kivéve természetesen, ha megsérült. Ez meglehetősen egyszerűnek tűnik, de a tudomány évek óta küzd annak érdekében, hogy megmagyarázza ezt a jelenséget. Minden hópehely szerkezete egyedi. Felmerült a kérdés: hogyan lehetnek-e egyediek, de ugyanakkor szimmetrikusak? A válasz az, hogy ez a "szirmok" közötti kapcsolat fenntartásának szükséges feltétele. Ha nem azonosak, akkor a hópehely egyszerűen szétesik. Egyediségük annak a ténynek köszönhető, hogy különböző körülmények között esnek az égből.
4
Napraforgómag
Itt is meg lehet figyelni a kapcsolatot a Fibonacci-szekvenciával. Meglehetősen nehéz ezt a modellt szavakkal magyarázni. A lényeg az, hogy a magok a középpontból nőnek és spirálokat képeznek. 1979-ben Vogel tudós egy olyan képletet állított elő, amely bemutatja a magok eloszlását a napraforgóban. A kapott képet összehasonlíthatjuk a Fibonacci-szekvenciával.
5
Lépek
A méz olyan termék, amely soha nem rontja el. Még az egyiptomi piramisok belsejében is találtak ehető mézet. A méhek méhsejteket építnek a méz tárolására benne. A méhsejt alakja ideális az erő szempontjából, hogy szabad helyet kapjon. A matematikusok nagyon messzire mentek annak bizonyítására, hogy egyetlen más struktúra sem lenne optimálisabb ehhez a célhoz.
6
Fogyatkozás
Napfogyatkozás akkor következik be, amikor a hold egyenes vonalban van a föld és a nap között. Ez egy újabb csodálatos példa a matematika természetére. A Nap átmérője 1,4 millió km, a Holdon pedig 3,5 ezer km. Ez egy hatalmas különbség. A Nap azonban sokkal nagyobb távolságra van tőlünk, mint a Hold. Ez lehetővé teszi, hogy a hold tökéletesen bezárja a napot. Valószínűleg véletlenül történt; Legalább nincs információ az ilyen mintákról. A tudósok szerint a hold fokozatosan távolodik a Földtől. Ha ez folytatódik, akkor már nem figyelhetjük meg az ilyen színes fogyatkozásokat.
7
Csiga kagyló
Van egy arány, amelyet aranyaránynak hívnak. A Fibonacci szekvencián alapul, és arany spirálként ábrázolható. Sok csigahéj közvetlenül arányos az arany spirállal. A héj alakja változatlan marad, csak a méret változik.
Egyébként van egy cikkünk a világ legszebb csigajáról. Nagyon javasoljuk, hogy nézzen meg csodálatos fényképeket ezekről a puhatestűekről.
8
Háló
Vannak olyan pókok, amelyek kör alakú hálót forognak. A szövedék szinte tökéletesen szimmetrikus, és az alakja megközelíti a tökéletes kört. Úgy tűnik, hogy a pókok kitűnő távolságot érzékelnek. Még nem ismert, hogyan csinálják. Még azt sem tudjuk megtudni, miért szövik meg ezt így. Lehet, hogy ezt a legnagyobb erejük miatt teszik. Vagy talán csak hülye pókok, akik maguk sem tudják, mit csinálnak. Így vagy úgy, ez a természet matematikájának élénk példája.
9
Arcvonások
Az emberi arc tulajdonságai is megfelelnek az aranyarány szabályának. A tanulmányok azt mutatják, hogy azok az emberek, akiknek a vonása jobban társul az aranyarányhoz, vonzóbbnak tűnnek mások számára. Sajnos a matematika nem mindenki számára egyformán jó.
10
Galaxies
Galaxies. Ezt nehéz elképzelni. És még nekik is társul az aranyarány. Valójában ugyanazt a matematikai modellt alkalmazzák, mint a csigahéj és a hurrikán esetében. A kérdés azonban nem korlátozódik egy Fibonacci-szekvenciára. A galaxisunk, a Tejút, szimmetrikusnak tűnik. Mintha az egyik fél a másik tükörképe. Ez arra késztet minket, hogy vajon van-e újabb példány a Naprendszerünknek az Univerzumban?