Nem számít, ki vagy, ahonnan jött, társadalmi státusza és jóléte nem fontos, a halál elkerülhetetlenül mindenkit vár a végére. Tudatos korától kezdve az ember már azon gondolkodik, hogy mi vár rá később, és hogy lesz.
Gondolt már valaha a halál pillanatára? A modern tudomány részletesen elmondhatja ennek a pillanatnak a részleteit, amikor az agy és a testtel együtt tudatunk kialszik. A hosszú távú megfigyelések és a modern technológia segítenek jobban megérteni a halál természetét és az érzékeket, melyeket az ember jelenleg tapasztal.
1
Kétértelműség
Vizsgáljuk a "hivatalosan halott" állapotát. Vagyis a halott és a hivatalosan halott két különféle fogalom. Az orvosi terminológiában megkülönböztetik a „hivatalosan halott” és a „klinikailag halott” fogalmakat. Sokan úgy gondolják, hogy ha a test megáll és mozog, akkor ez egy halott állapot. Mások számára a halál jele a szívelégtelenség. A többi a halált az agyi tevékenység megszűnésével határozza meg. Mi a halál?
Nehéz kérdés válasz nélkül. Még a teljes szívmegállás és az agytevékenység abbahagyása után a műtét során, az élet megőrizhető a modern szív-tüdő gépek segítségével. Bár tudjuk, hogy ebben az esetben az ember nem tér vissza a valós életbe, de a test továbbra is működik. Ennek alapján a halál akkor fordul elő, amikor a test összes szerve megszűnik működni, és nem lehet elhelyezni.
2
Öntudat
A tudatot nem lehet megérinteni vagy látni. Ez teszi számunkra embereket és személyiségeket. Senki sem tudja, mi történik pontosan a tudattal a halál után. A legújabb tudományos hipotézisek szerint a tudatot az agy hozza létre az idegi kapcsolatok szintjén. Ha az agy meghal, akkor a tudatosság is meghal.
A tudat létezésének és funkcióinak kérdéseit a filozófusok és tudósok tárgyalják. De a tudat jelenléte nem határozza meg az élet vagy halál tényezőjét. Például, ha az ember érzéstelenítés alatt áll, tudata nem működik, de a test és az agy él. Ezért sokan a tudatot valami hatalmasnak tekintik, nem pedig az élet vagy halál mutatójaként.
A tudatosságnak köszönhetően tudatában vagyunk magunknak, mint egyéneknek. Tudjuk, hogy mi vagyunk. A modern tudomány azonban tudatosságot és egyszerű organizmusokat ad. Végül is a legegyszerűbb sejt tudja, miért létezik és mi az életében betöltött szerepe. Amit nem lehet mondani az emberekről. Sokan élnek életet, de soha nem találják meg a jelentését.
Ha abból a tényből indulunk ki, hogy a tudatot az agy tevékenysége generálja, akkor halálának pillanatától tudatunk is eltűnik. Vagyis a teljes üresség és vákuum. Mindez, amit megtanultunk és képesek vagyunk tenni, mindez értelmetlen és felesleges lesz.
3
Agy
Nem teljesen igaz, hogy a halott agy a halál jele. Az agy halála után a test többi része általában megáll. Más országok orvostudományában az "agyhalál" jele az agytörzs funkcionális aktivitásának megszűnése. Az agyszár felel az összes fontos testrendszer működéséért. Összekapcsolja a hátot és az agyat, és szabályozza az ideges tevékenységeket. Tehát minden zombikról szóló film fantasztikus. Senki sem mozgathat halott agyat.
A modern világban az agytörzs egy ember hivatalos halálának mutatója. Ha a szív leáll, akkor az agyunk még néhány percig működni fog, bár a sejtjei gyorsan meghalnak, és visszafordíthatatlan következményeket okoznak. Ha az agy meghal, akkor a test nagyon rövid ideig él. De ha az agytörzs él, akkor az embert nem ismerik el halottnak, még akkor sem, ha a szíve megállt.
4
Agyi tevékenység
Van még egy furcsa tény az agyunkról, amely a halál pillanatához kapcsolódik. Amikor az oxigén nem lép tovább a test sejtjeibe, és a szív megáll, az agy egyszerűen felrobban az aktivitásból. Noha az agyi tomográfia halott személyeknél nem engedélyezett, az állatok megfigyelései erőteljes agyi aktivitást mutattak a pusztulás idején.
Ez hasonló ahhoz a tényhez, hogy agyunk lázasan kezd kiutat keresni a helyzetből - az önmegőrzés bizonyos funkciója. Sokan úgy vélik, hogy ezt a tevékenységet provokálják azok a hihetetlen képek és látomások, amelyekről a klinikai halált tapasztalt emberek mesélnek.
5
Megnövekedett észlelés
Az agyi aktivitás többszörös növekedése azt sugallja, hogy ezzel együtt növekszik a körülöttünk lévő felfogás és tudatosság. Semmi miszticizmusról nem fogunk beszélni, mert csak a halál tudományos megközelítését vesszük figyelembe.
De azok, akik visszatérnek a „másik világból”, gyakran nagyon erős fényt, hihetetlen illatokat, érzéseket és ízléseket írnak le, amelyekkel valójában soha nem találkozol. Mindez azzal magyarázható, hogy az agyi aktivitás megnövekedett a halál időpontjában.
Megállapíthatjuk, hogy az utolsó másodpercek a legfényesebb és legtudatosabb pillanatok, amelyeket valaha is tapasztaltunk az életben.
6
Biológiai halál
Magának a halálának pillanatában még mindig sok ismeretlen és érthetetlen. A fentebb már említettük, hogy a halál különféle módon rögzíthető, de az agytörzs klinikailag pontosabb ténye alapján. De még ha egy személy el is éri a mérföldkövet, amikor nincs visszaút, a test sok sejtje él, bár hamarosan elpusztulnak is.
Felmerül a kérdés: "Kik vagyunk valójában?" Lehet, hogy csak egy olyan sejtgyűjtemény vagyunk, amely egy nap életkorban meghal és meghal? Vagy valami jobban fel van téve tudatunkkal és érzéseinkkel? Talán „tudatunk” egyszerűen leválasztja a testet, átkerül egy másik dimenzióba, és kívülről figyeli, mi történik.
A tudósok nem találnak határozott választ. Szerintük biológiai lények vagyunk, akik "én" -vel vannak felruházva. És mégis, mikor halunk meg? Minden sejt halála vagy az "én" elhagyása után a testből? Ez egy nehéz megválaszolatlan kérdés.
Érdekli az univerzum titkait? A legtöbb-beauty.ru oldalon lenyűgöző cikk található, amely a kultúra különböző kultúrákból származó történetéről szól.
7
Idő
Az emberek története szerint, akik túlélték a klinikai halált, az idő torzul, és ebben a pillanatban teljesen másképp áramlik. Sokan talál misztikus magyarázatot ebben. A tudósok megpróbálják ezt magyarázni, és azt sugallják, hogy az ember halálának ideje alatt lelassul vagy teljesen megáll az idő. Néhányan azt mondták, hogy olyan volt, mint egy kudarc, amelyben az idő nem számít.
A brit tudós, Bruce Grayson gondosan tanulmányozta ezt a kérdést. Sok halálhoz közeli tapasztalattal rendelkező emberrel készített interjút. A válaszadók 70% -a beszélt az ideiglenes tér torzításáról. Az idő nekik lassan vagy teljesen áramlott. Nem tudja pontosan megmondani, hogy ez hogyan történik. Lehet, hogy ez csak egy elmejáték, vagy valójában van valami ebben a valóságunkon túl. A modern tudomány továbbra is keresi a választ ezekre a kérdésekre.
8
Gének
Amikor a test meghal, aktiválódnak a korábban „aludt” gének. Senki sem tudja megmondani ennek pontos okát. Érdekes, hogy néhány gén a test halála után jó ideig továbbra is aktívan működik.
Régen a génhalál a sejthalállal együtt fordult elő.
A modern tudomány azonban úgy találta, hogy génjeink 24 órán keresztül tovább működnek. Ez azzal magyarázható, hogy a test nem akarja feladni, és ez a túlélés ösztöne. Még a halál után is harcolunk a létért.
Például egerekben és zebrákban több mint 500 gént aktiválnak a halál után, amelyek további 48 órán át folytatják az aktivitást.
9
Ritmus
A megfigyelések azt mutatták, hogy az embernek ritmusa van, amellyel meg lehet határozni a biológiai halál pillanatát. A cirkadián ritmushoz hasonlóan az életünk biológiai ritmusát a testünk is lefekteti. A napi ritmus nemcsak az alvás és az ébrenlét idejét szabályozza, hanem a hangulatunkat, étvágyunkat, szükségleteinket és még sok minden mást is felelős. Megállapítást nyert, hogy azoknak az embereknek, akik reggel halnak meg, az agy és az egyéb biológiai órák összetétele eltérő, mint az éjjel halálos embereknél.
A kaliforniai tudósok úgy döntöttek, hogy belemerülnek a kérdésbe, és megpróbálják összehasonlítani a saját halálukban elhunyt emberek agyát és egy autóbalesetben elhunyt agyat. Megállapították, hogy mindkét esetben az agy hasonló ciklikus szerkezetű. Ez azt jelenti, hogy agyunk valahogy „látja” a halál pillanatát, akár várható, akár nem.
10
Egy élet
A fenti érvek azt mutatják, hogy a testnek még halál után is van elegendő erőforrása a fajta folytatásához. A modern tudomány és technológia lehetővé teszi a halál pillanatának lehető legnagyobb mértékű késleltetését. Egyszer azt hitték, hogy a test meghal, amikor a szív megáll. Most minden megváltozott, ami lehetővé teszi számunkra, hogy kibővítsük a tanulmány határait. Ez a téma sok vitát és vitát vált ki a tudományos világban.
A nagyvállalatok már régóta dollármilliókat fektetnek az orvosi kutatásokba, reménykedve, hogy megtalálják a módját, hogy újból életre keltsék a halott szervezetet, amikor átlépte a kritikus vonalat.
Ezek a kísérletek értelmetlennek tűnnek, de ne feledje azokat az állatokat, amelyek elvesztett végtagokat növekedhetnek, vagy elválaszthatják a test azon részét, amely elkezdi élni a saját életét. Mindez a természetben rejlik. Valójában az élet és a halál közötti vonal nagyon törékeny. Egyszer eljön az az idő, amikor az emberek képesek lesznek odakeresni, ahol senki másnak sem sikerült megnéznie, és megtudhatja az élet és a halál titkát.