Mint tudod, a haladás nem áll mozdulatlanul, és szinte minden nap a világon új tudományos felfedezéseket tesz. Úgy tűnik, hogy a világtudomány fejlődésével együtt az emberek általános iskolai végzettségének is növekednie kell.
A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a modern emberek, minden oldalról a legújabb technológiával körülvéve, szörnyű tudatlanok, és nem tudnak egyértelmű választ adni a hallgatók által ismert kérdésekre.
Nyilvánvaló, hogy az információ korábban példa nélküli elérhetõsége ellenére az emberiségnek még sokat kell legyõznie annak érdekében, hogy a Földön élõ emberek többségének tudományos ismerete legalább a minimális legyen.
10. Mi a mágnesek működésének alapelve?
A mágneseket évszázadok óta szinte varázslatos tárgyaknak tekintik. A tudomány fejlődésével azonban az emberek még mindig rájöttek, hogy ezen érdekes gizmok működési elve meglehetősen egyszerű.
A mágnes tulajdonságait a mágneses tere határozza meg, amelyben sok elektron egy adott irányba forog. Az elektronok hajlamosak a saját fajtáikhoz kapcsolódni, a vas viszont sok "egyetlen" töltésű részecskével rendelkezik.
Ez a mechanizmus biztosítja a fémtárgyak vonzását a mágneshez. Egyébként azokat a tárgyakat, amelyeket vonzza a mágnesek, ferromágneseknek nevezzük.
9. Ki tudna menni a nap?
A tudósok szerint a Föld fény- és hőforrása 5,5 milliárd év alatt megszűnik. Ezután a Nap, mint bármely más csillag, kifogy a hidrogénből a magban, így elkezdi a hidrogén elégetését a környező rétegekben.
Ez a folyamat jelöli a Naprendszer létezésének végét - a csillag magja csökken, a külső rétegek éppen ellenkezőleg, növekedni fognak. Ennek eredményeként a Nap példátlan dimenziókat szerez és felgyújtva elpusztítja az összes közeli bolygót.
8. Miért párolog a víz szobahőmérsékleten?
Azoknak, akik az iskolában fizikai órákon jártunk, ne felejtsük el, hogy ezen a világon nincs abszolút statika. Még azok a tárgyak is, amelyek számunkra mozdulatlannak tűnnek, mindazonáltal molekulák csoportja, amelyek különböző sebességgel mozognak.
Például, ha figyelembe vesszük a vizet molekuláris szinten, látni fogjuk, hogy molekulái hihetetlen sebességgel mozognak.
Ha a helyiség levegője túl száraz, kombinálódhatnak a levegő molekuláival.
Emiatt az idő múlásával, a külső tényezők változása nélkül, a csésze tartalma fokozatosan csökken, amíg teljesen el nem tűnik.
7. Miből készülnek a felhők?
A felhők a levegőn keresztül szállított gőzök tömegei. Ezenkívül a természetben a vízciklus rendszerének is eleme - egy olyan folyamat, amelynek során az édesvízi készletek nem merülnek ki a Földön.
6. Hány éves a földünk?
Az elmúlt ezer évben a tudósok többször próbálták megtalálni a módját a bolygónk pontos életkorának meghatározására. Ez azonban csak abban a pillanatban volt lehetséges, amikor az emberiség megtudta a radioaktivitást.
Az ezzel a módszerrel végzett számítások lehetővé tették a sziklák, valamint a meteoritok és holdkövek mintáinak meghatározását. Ennek a technológiának a segítségével a tudósok rájöttek, hogy a Föld körülbelül 4,54 milliárd évvel ezelőtt alakult ki.
5. Mi a természetes szelekció lényege?
Az evolúcióelmélet alapító atyja, a híres angol biológus, Charles Darwin. A természetes szelekció az evolúcióelmélet egyik központi fogalma. Jelentése nagyon egyszerű.
Az evolúció hosszú folyamat, amelynek eredményeként a bolygónkat élő élő szervezetek sok változáson mennek keresztül. És a legtöbb esetben ezek az átalakulások elterjedtek, ha hozzájárulnak a faj túlélési arányának növekedéséhez.
4. Miért van az ég kék?
A nap sugarai áthaladnak a Föld légkörén, különféle gázokból és részecskékből álló, amelyek akadályok.
Ha ismeri a prizmán áthaladó fénysugár refrakciós elvét, akkor tudja, hogy a fény valójában több színből áll, amelyek különböző hullámhosszúak.
A kéknek rövid hullámhossza van a többiekhez képest, tehát sokkal könnyebben megy át a légkör minden rétegén. Éppen ezért az emberi szem az égboltot szilárd kék anyagként érzékeli. Egyértelművé kell tenni azonban, hogy ez csak tiszta időben történik.
Amikor a nap felkel, vagy esik a horizont alá, a fény sokkal nagyobb távolságot halad meg. Ez lehetőséget ad nekünk más színek látására.
3. Miért vannak a buborékok kerek?
A buborékok csak egy folyadékréteg, amelyben a szerkezeti részecskéket kohézió tartja össze - ez a tulajdonság lehetővé teszi a felületi feszültség biztosítását.
Ezenkívül a levegőmolekulák kívülről nyomást gyakorolnak a buborékra. A folyadékréteg csak akkor képes ellenállni ezeknek az erőknek, ha a legoptimálisabb - gömb alakú - formát veszi fel.
Érdekes, hogy a tudósok már régóta megtalálják a módját, hogy a buborékok más formát kapjanak. Ennek nem sok előnye van, de gyakran alkalmaznak hasonló technikát, hogy szokatlan buborékot kapjanak a szappanbuborékokhoz.
2. Mi okozza a szivárványt?
Ez a gyönyörű és titokzatos jelenség csak optikai hatás, mivel a víz felhalmozódik a légkörben, ami eső után jelentkezik.
A vízrészecskék sűrűsége a levegő sűrűségétől függ, tehát a kis cseppecskéken áthaladó nap sugarai összetett hullámhosszokra oszlanak, és visszatükrözik őket.
Az eredmény egy ív, amely a látható spektrum tiszta, többszínű csíkkal rendelkezik. Figyelje meg ezt a jelenséget a talajtól körülbelül 40 fokos szögben. Érdekes az is, hogy ha a szivárványra nézi a repülőgép ablakából, akkor ez lemez formájában jelenik meg.
1. Mi az relativitáselmélet?
Az általánosított fogalom alatt a "relativitáselmélet" általában két elméletet jelent - különleges és általános -, amelyek a múlt század elején a legnagyobb fizikus, Albert Einstein fejlesztették ki.
Az elmélet azt javasolta, hogy mérjék a mozgást az űrben mozgó különböző testek között állandó sebességgel egymáshoz viszonyítva, és nem úgy, mint korábban - abszolút referenciakeretként történő elfogadásként.