Ha nagyszerű feltalálókról beszélünk, a képzelet azonnal felhívja egy magányos excentrikus képét, aki műhelyében bezárta magát az egész világtól. Az innováció modern világa azonban messze nem elidegenedett: a legtöbb technológiát nem egy ember fejleszti ki, hanem egy tudóscsoport egész csoportja, akik ötvözik ötletüket olyan dolgok feltalálására, mint egy iPhone vagy egy pilóta nélküli autó. A technológia néhány csodáját, például egy dront vagy 3D nyomtatót, sok évvel ezelőtt fedezték fel, mielőtt globális jelenségnek nyilvánították őket.
Az innovációnak köszönhetően életünk sokkal egyszerűbbé és kényelmesebbé vált. Íme 15 modern találmány, amelyek nélkül a jelenlegi társadalmat nem lehet elképzelni.
15
Mágneses lebegés (Maglev)
Szabadalmi név: „Elektromágneses induktív felfüggesztés szárazföldi járművek stabilizáló rendszerével”
Hazánkban a Maglev vonatok gyártását még nem kezdték meg, bár a teszteket a Szovjetunióban végezték el, ám a nyugati társadalom már megértette ezt a technológiát. Ezen vonatok története Eric Leightwaite teljes méretű aszinkron lineáris motorok létrehozásával kapcsolatos munkájával kezdődött. A tudós arra a következtetésre jutott, hogy a lineáris motor, a vasúti sínekkel való kapcsolat nélküli kötelezettség nélkül, lendületet adhat egy mágneses tereken alapuló szállítási rendszer létrehozásához. A későn bevezetett lineáris aszinkron motorokat kipróbálták, amelyek mágnesek segítségével mind meghajtó, mind emelő tolóerőt képesek végrehajtani.
A tudós tanulmányait Gordon Danby és James Powell vizsgálta, akik a XX. Század 60-as éveinek második felében megkapta az első szabadalmat a Maglev-vonat létrehozására. Tervezésük során a mágneseket működtetik, hogy a vonatot a föld fölött tartsák, és a rakéta vagy a sugárhajtású motornak kellett volna hajtóerőnek lennie. Elmondhatjuk, hogy a Maglev vonat Latewait és Powell közötti „tudományos egyesülésének” gyümölcse lett Danby tervezési támogatásával. Az első tesztelők a britek voltak, akik 1995-ben indítottak egy kis buszt, később a Transrapid vonatot építő németek alkalmazták a technológiát. Ezt a vonatot később a Kínai Népköztársaság szerezte be, Sanghajhoz tartozik, és 435 km / h sebességre képes. A japán Maglev (L0) prototípust tartják a leggyorsabbnak, sebessége eléri a 600 km / ht. A jövőben ezeket a technológiákat tervezik bevezetni a tengeri hajók gyártása során. A tudósok azt is ígérik, hogy vákuumcsöveket készítenek az utasok 1200 km / h sebességgel történő szállításához. A jövő nem messze van, reméljük, hogy nem fog meghaladni minket!
Mellesleg, a thebiggest.ru weboldalon található egy nagyon érdekes cikk a világ leggyorsabb vonatairól.
14
IPhone
Szabadalmi név: „elektronikus eszköz”
A szabadalom ilyen egyszerű bonyolult neve ellenére az iPhone-t biztonságosan nevezhetjük a 21. századi forradalmi találmánynak. Maga a szabadalom csak az eredeti formatervezési mintákhoz fűződő jogok fenntartását jelenti, utalva más szabadalmaztatott találmányokra is, amelyek lehetővé teszik ennek az okostelefonnak az összes funkcionalitását. Bár az „iPhone” nem volt az első okostelefon, a modern eszköz funkcióival és megjelenésével kapcsolatos vágyaink megtestesítőjévé vált. Manapság inkább kézi számítógéphez, mint mobiltelefonhoz hasonlít. Nem kétséges, hogy az iPhone gyártók erőteljesen befolyásolták kommunikációs, navigációs képességeinket és akár gondolatainkat is.
13
Motoros exoskeleton
Szabadalmi név: “Segéd eszköz és a mobilitás módszere”
Az első exoskeleton prototípust 1890-ben találta fel Nikolai Yagn orosz feltaláló. A találmányát elastipednek nevezte. A készülék sűrített gázt használt, amely mozgás közben felhalmozódik az energiával, és célja a katonák séta megkönnyítése volt. 70 év elteltével az első exoskeletonok megjelentek az Egyesült Államokban, mechanikus meghajtással rendelkeztek, és olyan katonáknak is szánták őket, akik a találmány szerint 680 kg-os súlyt tudtak emelni. Azonban a teljes ellenőrzés elvesztése miatt nem haladta meg a tesztelési szakaszt, amikor teljes árammal kapcsolják be (az exoskeleton még az emberrel sem érte el a tesztelési szakaszt).
Az évek során a technológia tovább fejlődött, amíg a ReWalk szabadalmazta exoskeleton fejlesztését 2014-ben, hogy segítse a bénulásban szenvedő emberek mozgását. A készüléket rehabilitációs központokban használják, ez segít az embereknek leülni, felállni és akár lépcsőn mászni is. A munka egy percig sem áll meg, és a jövőben a feltalálók ígéretet tesznek arra, hogy exoskeletonokat mutatnak be az építők, a katonák és az űrhajósok számára.
12
Drone quadrocopter
Szabadalmi név: "Vertikális emelő egyirányú pilóta nélküli helikopter"
A városi parkokban zümmögő drogokat szabadalmazták a 20. század 60-as évek elején Edward G. Vanderlip. Ő volt az első, aki helikopter pengék használatáról gondolta a repülőgép mozgásának biztosítására a fő hatalom meghibásodása esetén.
Vanderlip később úgy döntött, hogy készít egy találmányi miniatűr példányt, amelyet távirányítóval lehet irányítani. Szabadalma olyan könnyű irányítású repülőgépet ír le. Az UAV kialakítása négy rotorot tartalmaz, amelyek a termék különböző végein helyezkednek el, lehetővé téve, hogy a függőleges tengely mindig merőleges legyen a felületre. Így a quadrocopter mindig fenntartja a vízszintes platformot. Amint az elektronikai cégek és a GPS-navigátorok gyártói rájöttek, hogy mire képes Vanderlip találmánya, a drónok életünkre gyakorolt hatása észrevehetően megnőtt.
11
3d nyomtató
Szabadalmi név: „Készülék háromdimenziós tárgyak előállításához sztereolitográfiás módszerrel”
Szabadalmat adtak ki egy 3D-s nyomtató számára 1986-ban, de az emberiség még nem volt kész a találmányra. A modern 3D nyomtatók fő alkotóelemei már a szabadalomban voltak jelen 30 évvel ezelőtt. A mobil platform adatokat vesz a számítógépről, és egy „alapot” helyez a fúvóka alá, amely az objektumot olvadt gyantából építi fel. A modell rétegekre növekszik, ultraibolya sugárzás hatására befagyva.
A számítógépes technológia fejlődése új életet adott a 3D nyomtatók számára. Fém gyanták helyett használata lehetővé teszi olyan tárgyak előállítását, mint például rakétamotorok, hidak és így tovább.
10
Bionikus szem
Szabadalmi név: „Retina protézis és protézis előállítási módszere”
A látás protézisekkel történő helyreállításának első kísérlete 1968-ban nyúlik vissza, amikor egy középkorú beteg implantátumának beültetésére került sor, és az elektronikus eszközt nem az emberi szemhüvelybe, hanem az optikai látásért felelős agyi lebenybe helyezték. Az agyi idegsejtek stimulálása hozzájárult ahhoz, hogy a beteg megkülönböztesse a könnyű foltokat.
A képen: A bionikus szem művészi képe
A mai vizuális protézisek sokkal kevesebb elektronikát használnak, és közvetlenül a retinába ültetik őket. A bionikus szem 2013-ban szabadalmaztatott, munkája egy „képet” rögzítő kamera használatával jár, és azt egy implantátumra továbbítja, amely stimulálja a szem fotoreceptorát. Ez a technológia segített a vak vak betegeknek megkülönböztetni a formákat és a fényt. A jövőben a tömörített elektródok továbbfejlesztése lehetővé teszi a tudósok számára, hogy stimulálják a távoli fotoreceptorokat, javítva a vizuális protézis technológiáját.
9
Műholdas navigációs rendszer (GPS)
Szabadalmi név: „Műholdakat és helymeghatározási módszereket üzemeltető navigációs rendszer”
A GPS-műholdakat az Egyesült Államok Haditengerészete találta ki, és ma a légierőt széles körben használják. A fő projektmenedzser Roger Lee Easton volt, aki az 1950-es években megjegyezte, hogy a Szovjetunió által elindított első műhold jeleinek távolsága függvényében eltérő frekvenciájú volt. Ez lehetővé tette Easton számára, hogy olyan megfigyelő rendszert állítson elő, amely magában foglalja az Egyesült Államok feletti pályán lévő összes tárgy követését. Ezt követően Easton műholdakat használt az objektumok űrből történő nyomon követésére és helyük meghatározására. Így találták ki az 1974-ben szabadalmaztatott műholdas navigációs technológiát, és az első helymeghatározási adatokat 3 év elteltével továbbították.
Ugyanebben az időben a Szovjetunió elindította a GLONASS műholdat, amely a GPS-hez hasonló elven működik. Manapság mind a GPS, mind a GLONASS rendelkezik 24 műholdakkal, amelyek szinte soha nem érhetők el, ami garantálja a pontos navigációt bármilyen terepen.
8
CRISPR genom szerkesztés
Szabadalmi név: „CRISPR-Cas rendszerek és módszerek a géntermékek expressziójának szerkesztésére”
CRISPR-Cas9 néven megjelent egy termék az egysejtű organizmusok módosítását lehetővé tevő gének szerkesztésére. A kaliforniai egyetemen kifejlesztett fejlesztés után más tudósok továbbfejlesztették a találmányt, lehetővé téve a többsejtű organizmusok módosítását, és a lelet szabadalmaztatását 2014-ben. Most a CRISPR-t használják növények és különféle állatok módosítására, és hozzájárulnak a leukémia és más betegségek kezeléséhez is.
A rendszer működése három folyamatból áll: a szükséges DNS-hely meghatározása, eltávolítása és a törölt helyettesítése. A CRISPR-t az embriókba vagy az immunrendszer sejtjeibe lehet injektálni, hogy beadhassák a betegnek. Az eljárás találmánya lehetővé teszi az orvosok számára, hogy magabiztosan nyilatkozzanak arról, hogy gyógyszert lehet találni a jelenlegi gyógyíthatatlan betegségek ellen.
7
Elektronikus agyimplantátumok
Szabadalmi név: "háromdimenziós elektronikus eszköz"
A 19. század orvosai úgy találták, hogy az agy elektromos stimulálása az embereket és az állatokat fizikai mozgások végrehajtására készteti. A következő században a tudósok képesek voltak olyan implantátumokat készíteni, amelyek befolyásolják a beteg viselkedését és akár a hangulatát is. Az 1993-ban szabadalmaztatott készüléket "Utah Array" -nek hívták, egy későbbi szabadalomban "implantálható integrált eszköznek nevezték, amely az agyat számos olyan fémtűvel köti össze, amelyek elektromos jeleket vagy közvetlen jeleket találnak az agyba".
Azóta az elektronikus implantátumok olyan mértékben javultak, hogy a betegek a gondolat erejével tudnak szöveget kinyomtatni. A jövőben olyan eszközöket terveznek létrehozni, amelyek lehetővé teszik az ember számára, hogy gondolatai alapján "szinkronizáljon" egy számítógéppel.
By the way, most már használhatja az elméd, ha elolvas egy cikket a thebiggest.ru oldalon, amely körülbelül 10 szórakoztató paradoxont tartalmaz, amelyek felrobbanthatják az agyad.
6
Grafén
Szabadalmi név: „Nanoméretű grafén lemezek”
Talán belépünk a grafén korszakba. Ez a méhsejt szerkezetű és egyrétegű szénmolekulákból álló kompozit anyag szokatlanul könnyű, de hihetetlenül kemény. Szilárdsági mutatói 200-szor annyi, mint az azonos vastagságú acélok, a grafén jól vezeti az elektromosságot, és fokozott hőállósággal jellemezhető. Az ilyen tulajdonságok ideális anyagmá teszik a grafént számítógépes chipek, repülőgép szárnyak és egyéb célokra.
A grafén grafitrészecskékből készül, amelyek megtalálhatók a ceruza magjában. A probléma a szénmolekulák egy rétegének elkülönítése, amelynek vastagsága nem haladja meg az egy atomot. Ez lehetséges Konstantin Novosyolovnak és Andre Geimu-nak, akik 2004-ben egyrétegű grafénkristályokat készítettek ragasztószalaggal, és ezt a folyamatot ragasztószalag-módszernek hívták. Munkájuk eredményeként 2010-ben megkapta a Nobel-díjat.
5
Bluetooth
Szabadalmi név: „Peer-to-peer információcsere a mobil kommunikációs eszközök számára”
Jap Harsten 1994-ben feltalálta a Kék Fogást, amely lehetővé teszi az elektronikus eszközök számára, hogy kis teljesítményű rádióhullámok segítségével egymás közvetlen közelében továbbítsák az információkat. Harsten szabadalmaztatott számos, a Bluetooth-hoz kapcsolódó eszközt, ám ezeket perek és szabadalmi trollok blokkolták. Leírjuk egy 2013. évi szabadalmat, amely a technológiát a GPS-adatok továbbításának egyik módjának magyarázza.
A rendszer magában foglalja az eszközökbe beágyazott kicsi számítógépes chipek használatát. Rádiók szerepet játszanak, elindítják az egymáshoz történő csatlakozáshoz szükséges szoftvert. Az eszközök „párosítása” az úgynevezett piconet - egy rövid hatótávolságú hálózaton keresztül történik. Ezt a technológiát minden modern eszközben használják, beleértve a fényképezőgépeket, a fejhallgatókat és még a multicookereket is.
4
Drón autó
Szabadalmi név: „Autonóm jármű látórendszere”
Gondolod, hogy az első pilóta nélküli autó nemrégiben jelent meg? Akárhogy is legyen, történelmük valamivel kevesebb, mint 100 évvel ezelőtt nyúlik vissza. Az első „drónot” Manhattanben indították, és az azt követő autó által továbbított rádiójelekkel vezérelte. A következő ilyen projektet 70 évvel később indították, és „Hands Hands Across America” elnevezéssel kapta. Egy félig autonóm autó közel 5000 km-t tett meg, miközben gyorsulást és fékezést kaptak az embernek, és a kormánykerék autonóm irányítású volt.
Számos szabadalom van a pilóta nélküli járművekhez, de az olasz VisLab cég valódi áttörést hajtott végre. 2013 nyarán sofőr nélküli autójuk a kabinban mozogott az olasz Parma forgalmas utcáin. A cég első szabadalmaztatott találmánya egy kamera és egy érzékelő rendszer használata, amely információkat fogad az autó körül, és adatokat továbbít a számítógépre. Manapság olyan óriások, mint a Tesla, az Amazon és a Google, pilóta nélküli járművek fejlesztésével foglalkoznak, ígéretet téve, hogy ezek nemcsak a tömegközlekedést, hanem a személyi járműveket is gyorsan felváltják.
3
Napelem
Szabadalmi név: „Eszköz a napsugárzás energiájának felhasználására”
A 19. század elején Alexander Beckerel francia fizikus rájött, hogy a fény elektromosá alakítható. Ez lehetővé tette számára, hogy 1839-ben elkészítse az első fotoelektromos cellát az ezüst-klorid savas oldatban a platinaelektródokkal való kombinálásával. Fél évszázad után Amerikában kiadták az első szabadalmat a napelemek gyártására. Edward Weston az eszközt kétféle típusú fém termoelektromos elemének írta le, amelyet az egyik szélén rögzítettek és a fennmaradó részekben szigeteltek, és amelyet napfényben elektromos áram generálására használnak. Weston azt is prófétailag megjegyezte, hogy ez az energia felhalmozódhat napos időben az utcák éjszakai megvilágítására vagy felhős napokon.
A napelemek technológiája évtizedek óta javult, egészen addig, amíg modern formájában szilikon panelekké nem vált ki. Manapság a világ legnagyobb, Indiában található napenergia-erőműve kb. 10 km²-en fekszik és 650 MW teljesítménnyel büszkélkedhet.
2
Harmadik generációs vezeték nélküli (3G)
Szabadalmi név: „Hozzáférés a mobil internethez”
A vezeték nélküli technológia első generációja lehetővé tette az analóg mobiltelefonok használatát. A második generáció kifejlesztése „ablakot vágott” a digitális mobiltelefonokhoz, ám a 3G kapcsolat végül megváltoztatta a készüléket a Föld szinte minden lakosának zsebében.
A 3G okostelefonokat csatlakoztatott az internethez és a GPS-hez, amely a 00-as évek elején szerepel szabadalomban. Ez lehetővé tette az adat- és video-kommunikáció streamingjét a hordozható eszközökön. A 4G formájában történt fejlesztések továbbra is okostelefonjainkat változtatják meg, pénztárcává, személyes asszisztenssé és hordozható játékmá változtatva.
1
A virtuális valóság
Szabadalmi név: “Virtuális valósággenerátor az absztrakt információk továbbítására”
Az első virtuális valóság fejhallgatót nem videojátékokra vagy sportcsatornák nézésére tervezték, hanem a pénzügyi számítások elemzésének elősegítésére.A „virtuális valósággenerátor” szabadalmat 2000-ben adták ki Paul Marshall feltalálójának. Leírja a számítógépes világot, amelyben a felhasználó navigál olyan eszközökkel, mint például egy görgetőgolyó, mágneses fejű nyomkövető, elektronikus kesztyű, billentyűzet, kormánykerék vagy joystick.
A Marshall továbbfejlesztette a technológiát egy háromdimenziós információs táj létrehozásához, amelynek állítólag elő kellett segítenie a pénzügyi adatok elemzését. A technológia „megdöbbent” a pénzügyek és az elszámolás világában, amíg az Oculus Rift fel nem adta a találmány hasznosságának elképzelését, 2016-ban kiadva a VR játék-fejhallgatót. Később okostelefon segítségével sok virtuális valóságrendszert fejlesztettek ki a számítógépes világ megjelenítésére. A tudósok bejelentették a kibővített valóság (AR) fejlődését, amely lehetővé teszi a virtuális adatok valós képre történő bevezetését.