A „csendes” stroke az agy véredényeinek thrombus-elzáródása, amelynek eredményeként megsérül az egyes szakaszok vérellátása. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy ha időben nem veszi figyelembe a veszélyes állapot kialakulásának jeleit, akkor egy idő után valódi stroke fordulhat elő.
10. Homályos látás vagy annak elvesztése
Az agyi véredények trombembolizmusa befolyásolhatja az emberi látás minőségét. Ezért azoknak a betegeknek a több mint egyharmada, akiknél a „lábuk” stroke volt, látásuk hirtelen romlását észlelték (vagy annak teljes elvesztését). Egy hasonló tünet közvetlenül a roham előtt jelentkezhet. Ez a jellegzetes vonás teszi lehetővé az agyi vérellátás rendellenességével járó neurológiai tünet és a szemészeti rendellenességek megkülönböztetését.
9. Remegés vagy légzési nehézség
Ez a „csendes” stroke újabb jellemző tünete. A beteg hirtelen érezheti, hogy nehéz lélegezni. Időnként fulladást érezhet egy ideig. Ennek oka az, hogy amikor az agy erei elzáródnak, az emberi testben akut oxigénhiány tapasztalható, ami pedig szívritmuszavart okoz. Ennek a feltételnek egy másik megnyilvánulása lehet a hirtelen remegés az egész testben, amely nem jár sem a hőmérséklet csökkenésével, sem az erős érzelmekkel.
8. Arcbénulás
Ezt a tünetet tekintik a stroke egyik legfontosabb és legszembetűnőbb megnyilvánulásának, lehetővé téve a megkülönböztetést más neurológiai patológiáktól. Leggyakrabban a beteg megbénítja az arc egyik oldalát, ezért aszimmetrikus kifejezést szerez. A betegség kialakulásának kezdeti szakaszában a stroke felismerése érdekében a cerebrovaszkuláris baleset tüneteit tapasztalható személyt mosolyogni kell. A görbe mosoly az agy jellegzetes jele.
7. Fáradtság
A statisztikák azt mutatják, hogy a nők gyakran panaszkodnak hirtelen fáradtságra, figyelemelterelésre és a koncentráció hirtelen csökkenésére közvetlenül a stroke előtt. Érdekes, hogy az emberiség erős felének képviselőit az ilyen tünetek megjelenése előtt nem figyelték meg.
6. Fájdalom az arc egyik oldalán
A „csendes” stroke-ot nem mindig kíséri fájdalom, de néha az végtagok vagy az arc egyik felének éles és hirtelen fájdalma egyértelműen jelzi az agyi véráramlás megsértését. Fejfájás jelenik meg nyilvánvaló ok nélkül. Egyes betegek ezt a kapcsolatot hirtelen stroke-ra hasonlítják.
5. Csuklás
A csuklás mechanizmusa szorosan kapcsolódik a nyelési reflexhez. Számos agyszerkezet vesz részt a reflex kialakulásában. Ha az egyik érintett struktúra az agyi vérkeringés megsértése miatt szenvedett, akkor ez valószínűleg megsértése az élelmiszer-csomó nyelőcsőn történő mozgatásának folyamatában, csukláshoz vezetve. A csuklás az agy légzési központjában lévő vérrögben kialakult vérrög eredményeként is megjelenhet. Figyelemre méltó, hogy az esetek túlnyomó többségében ez a stroke tünet nőknél fordul elő.
Ne feledje, hogy ha a csuklás több mint 2 napig tart, és nem szűnik meg az ezen állapot leküzdésére szolgáló szokásos eszközök alkalmazása után, akkor ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, hogy megakadályozzuk a stroke súlyosabb következményeit.
4. Hirtelen fejfájás és / vagy szédülés
Szinte mindig a 45 éven aluli nők „csendes” stroke klinikai képét szédülés kíséri. Leggyakrabban ez a tünet nem kap megfelelő figyelmet, mivel a legtöbb esetben a túlmunkának vagy az alváshiánynak tulajdonítják. Az éles szédülés és az akut fejfájás azonban a stroke klasszikus jele, amelynek az azonnali orvosi ellátás oka lehet.
3. Az egyensúly elvesztése és a járás problémái
Ez egy olyan stroke további jellemző jele, amely ezen állapot kialakulásának korai szakaszában jelentkezik. Az attaxia vagy a károsodott koordináció egyfajta mozgási rendellenesség, mely gyakran fordul elő stroke-ban szenvedő betegeknél. Ez egy meglehetősen tág fogalom, amely a koordinációs rendellenességek több típusát foglalja össze. A klinikai gyakorlatban a cerebelláris ataxia leggyakrabban a kisagyi keringési rendellenességek eredményeként jelentkezik.
2. Fejfájás és migrén
A migrén meglehetősen gyakori betegség. Különféle fejfájás rohamok, amelyek fő megkülönböztető tulajdonságai a fájdalom megoszlása a fej egyik felében (általában az frontotemporális zónában). A fájdalom ebben az esetben éles, pulzáló. Ezt a feltételt szintén a roham akut kezdete, fotofóbia, émelygés, hányás és a roham utáni súlyos impotencia jellemzi. Ritkán az ilyen tünetek összetéveszthetők a stroke egyik megnyilvánulásával. Sokkal könnyebb elvégezni a differenciáldiagnosztikát, ha a migrén a cerebrovaszkuláris balesetek más élénk klinikai megnyilvánulásaival kombinációban fordul elő.
A statisztikák szerint a stroke-ban szenvedő migrén leggyakrabban nőkben fordul elő. Ennek a mintának nincs egyértelmű magyarázata, de van vélemény, hogy ennek oka a nők agyának szerkezeti jellemzői, mivel a valós nem gyakran szenved krónikus migrén rohamokkal.
1. szorongás és nem koherens beszéd
A beszéd inkoherenciája nem feltétlenül nagyon kifejezett tünet egy „csendes” sztrájkkal. Ez az agy bizonyos területeinek károsodása miatt fordul elő. A stroke-ban szenvedő betegeknek általában kétféle beszédzavaruk van: dysarthria és afázia. A dizartria a subkortikális struktúrák károsodásával fordul elő. Jellemző a szavak kiejtésének megsértése, amelyet az artikuláció, a beszéd légzése és az intonáció diszfunkciója okoz. Emiatt az emberi beszéd nehezen érthető. Ezen rendellenesség mellett fokozott nyálképződés és a kiejtés gátlása is megfigyelhető. Ebben az esetben a beteg nem veszíti el mások beszédének megértésére, írására és olvasására való képességét.
Az afáziát a szavak kiejtésének megsértése jelenti, sértetlen hallással és artikulációval. Ez a patológia annak a ténynek a következménye, hogy az agysejtek nem veszik teljes mértékben a jelet a beszéd helyes felépítéséhez.