A Naprendszer egy csodálatos hely rejtélyes bolygóival, titokzatos műholdaival és furcsa jelenségeivel, amelyek annyira kívül vannak a világon, hogy nem magyarázhatók meg.
A tudósok felfedezték a Plutontól jéggel vulkánokat, míg a Mars az Egyesült Államok méretű, igazán "nagy" kanyon menedéke. És talán egy óriási felfedezetlen bolygó rejtőzik Neptunusz előtt?
Felhívjuk a figyelmünkre a tíz legérdekesebb tények listáját a gyermekek számára, a 4. osztályos diákok számára, a történetek az univerzumról.
10. A Tejút
Kezdjük azzal A Tejút egy lemez, amelynek átmérője körülbelül 120 000 fényév, egy központi duzzadással, átmérője 12 000 fényév. A korong messze nem tökéletesen sík és torz alakú, és a csillagászok ezt a tényt galaxisunk két szomszédjának - a nagy és a kis Magellán felhőknek tulajdonítják.
Úgy gondolják, hogy ez a két törpe galaxis, amelyek a galaxisok „Helyi Csoportjába tartoznak” és a Tejút körül forognak, a sötét anyagot húzza galaxisunkban, mint a galaktikus háború vontatása során. A húzás egyfajta oszcilláló frekvenciát hoz létre, amely hatással van a galaxis hidrogéngázjára, ami nagyon sok a Tejútban.
9. Fekete lyukak
A logikus kérdés az, hogy mennyire veszélyes a fekete lyuk, elkerülhetetlen-e a Föld nyelési veszélye? A csillagászok szerint a válasz nem galaxisunk közepén egy hatalmas szupermasszív fekete lyuk fekszik. Szerencsére nem közelítjük meg ezt a szörnyet - mintegy kétharmadánál vagyunk a középpont távolságától a galaxisunk többi részéhez viszonyítva -, de annak következményeit minden bizonnyal távolról megfigyelhetjük.
Például az Európai Űrügynökség azt állítja, hogy négymilliószor hatalmasabb, mint a napunk, és meglepően forró gáz veszi körül.
8. Semleges csillagok
Amikor egy hatalmas csillag meghal, egy szupernóva robbanás eredményeként az egész világegyetemben „kirajzolva” a belső részét, a vasszív, a csillag magja összeomlik, és az univerzumban a megfigyelhető anyag legsűrűbb formája egy neutroncsillag.
A neutroncsillag alapvetően óriási mag, mondja Mark Alford, a washingtoni egyetem professzora.
«Képzeljünk el egy kicsi ólomgömböt, körülöttük vattacukorral. "- mondja Alford:Ez egy atom. Az egész tömeg egy kicsi ólomgömb közepén van, és körülötte egy nagy puffadt elektronfelhő van, mint a pamut».
A neutroncsillagokban az összes atom lebomlott. Az elektron felhők teljesen felszívódtak, és mindez egybeesett, amikor az elektronok egymás mellett mozognak, a protonok és a neutronok pedig a gázban vagy a folyadékban vannak.
7. Gazember bolygók
A szélhámos bolygó (vagy egy szabadon lebegő bolygó) általában egy Jupiter méretű test, amely a csillagok közötti térben él, és amelyet az alapcsillag nem kötődik.
Úgy gondolják, hogy ezek a bolygók vagy közvetlenül keletkeztek a csillagközi gázfelhők (például csillagok) összeomlásából, olyan tömegek nélkül, amelyek hozzájárulnak a meggyulladáshoz (mint egy barna törpe), vagy pedig a bolygórendszerben alakultak ki, és valahogy meghaladták csillaguk gravitációját, és kiürültek a rendszerből.
Az első szélsőséges bolygót az 1990-es évek végén egy japán csillagászok egy csoportja fedezte fel, amikor bizonyítékokat találtak, amelyek megerősítik azoknak a tárgyaknak a létezését, amelyek tömege hasonlít a bolygók tömegére a kaméleonok csoportjában, amely körülbelül 500 fényévre fekszik a Földtől.
A rend hiánya miatt a gazember bolygók rendkívül nehéz felismerni. Ezeket azonban különféle módszerekkel lehet megtalálni, mint például a mikrolengetés (egy jelenség, amikor egy csillag gravitációs lencsékként működik, amikor áthalad egy háttércsillag előtt).
6. Mágnesek
A nagy teherbírású mágneses neutroncsillagok elrejtőznek és csillagászoktól keresnek. Ismert, hogy figyelmeztetés nélkül felgyulladnak, némelyek órákig, mások hónapokig, majd elhalványulnak és ismét eltűnnek.
A Magnetar a neutroncsillagok széles körben elterjedt változata, és egyes jelenségek (például a rendellenes röntgen pulzátorok) általános magyarázata. A mágnesesség jelenleg ismert legerősebb mágneses tárgy.. Valójában a mágneses mágneses tere elég erős ahhoz, hogy halálos legyen közelében (és ez alulbecsülhető).
Ha hirtelen ezerszer erősebb mágnest tudunk előállítani, akkor a mágnesek húsz milliárdszor erősebbek lennének, mint bármi, amit tehetünk. A Magnetar mágneses tere négy milliárdszor erősebb lehet, mint a Földé. Valójában 200 000 kilométer távolságból törölheti az összes hitelkártyáját.
5. Hypernova csillagok
A hipernovak hihetetlenül ritkák. Valójában a Hypernovae előfordulásának gyakorisága a Tejút egészében évente egymilliószor becsülhető, amely különösen megnehezíti az égi robbanások megfigyelését.
Huszonöt millió fényévnyire a Földtől egy másik galaxisban a csillagászok azt találták, hogy mi látszik egy óriási hipernova maradványain, új információkat szolgáltatva ezekről a hatalmas robbanásokról, de jelenleg számos elmélet létezik arról, hogy mi okozza őket.
Az egyik ötlet az, hogy egy hatalmas csillag, amely nagyon nagy sebességgel forog, vagy egy erős mágneses mezőbe záródik, felrobban, megtörve a belső magot. Alternatív megoldásként egy hipernova két csillag ütközésének, egy óriás tömegű összeolvadásnak és az azt követő robbanásnak az eredménye lehet.
4. A fény sebessége az űrben
A fény sebessége vákuumban 186 282 mérföld / másodperc (299 792 kilométer / másodperc), és elméletileg semmi sem mozoghat gyorsabban, mint a fény. Mérföld / óra sebességgel a fény sebessége nagyon magas: körülbelül 670 616 629 mérföld / óra. Ha a fénysebességgel tudna utazni, akkor egy másodpercenként 7,5-szer megkerülheti a Földet.
A korai tudósok, akik képtelenek voltak érzékelni a fény mozgását, azt hitték, hogy ennek azonnal el kell utaznia. Idővel azonban ezen hullámszerű részecskék mozgásának mérése egyre pontosabbá vált.
2. Mikrogravitáció
A mikrogravitáció az a mérték, amellyel egy űrben lévő tárgy gyorsulást hajt végre. Általában ezt a kifejezést a „nulla gravitáció” szinonimájaként használják, de a „micro” előtag a Föld felületén egy milliomos (10–6) gravitációs erőnek megfelelő gyorsulást jelöl.
A mikrogravitáció magasabbá teszi. Mikrogravitációs körülmények között a gerinccsigák nem zsugorodnak a Föld gravitációja hatásáraEnnek eredményeként a köztük lévő tárcsák kibővülnek és a gerincoszlop meghosszabbodik, ami magasabb lesz.
2. Gammasugarak
A gamma-sugaraknak a legkisebb hullámhossza és a legtöbb energiája van az elektromágneses spektrumban. Ezeket a hullámokat radioaktív atomok és atomrobbanások generálják. A gammasugarak elpusztítják az élő sejteket, és ez az az előnye, hogy a gyógyászat kihasználja a gammasugarak felhasználását a rákos sejtek elpusztítására.
A gamma sugarak az univerzum hatalmas távolságain keresztül haladnak hozzánk, csak hogy felszívódjanak a Föld légkörébe. Különböző fényhullámhosszok jutnak a Föld légkörébe különböző mélységekbe. A nagymagasságú léggömbök és műholdak fedélzetén található műszerek, például a Compton obszervatórium, a gamma-sugárzás égboltját képezik egyetlen nézetünkből.
1. Sötét anyag és sötét energia
A sötét anyag ötször jobb, mint a közönséges anyag. Úgy tűnik, hogy létezik az Univerzum körüli klaszterekben, egyfajta erdőt képezve, amelyen a látható anyag galaxisokká egyesül. A sötét anyag természete ismeretlen, de a fizikusok azt sugallták, hogy a látható anyaghoz hasonlóan részecskékből áll.
Ezen a ponton számos kísérletet végeznek a sötét anyag keresésére. De a tudósok valójában évtizedekkel ezelőtt fedezték fel annak létezését.
Az 1930-as években Fritz Zwicky asztrofizikus megfigyelte a Kóma klaszterét alkotó galaxisok forgásait, amely több mint 1000 galaxisból álló csoport, amely több mint 300 millió fényévre van a Földtől. A galaxisok tömegét a kibocsátott fény alapján becsülte meg.
Meglepte, hogy ha ez a becslés helyes, akkor a galaxisok mozgásának sebességével szét kell repülniük. Valójában a klaszternek legalább a tömeg 400-szorosára volt szüksége ahhoz, hogy együtt tartsa. Valami titokzatosnak látszott, hogy ujját tartja a skálán; úgy tűnt, hogy láthatatlan „sötét” anyagot adtak a galaxisok tömegéhez.