A kerék feltalálásától a mai napig az emberiség nem fáradt a járművek fejlesztésében. Kinek most meg fog lepődni interkontinentális járatokkal vagy világméretű utazásokkal egy modern tengeri vonalhajón. Mit mondhatnék, ha az emberiség elkezdené hódítani a Kozmoszt.
A XIX. Század elején az emberi gondolkodás felmerült a gőzmozdony feltalálásával, és már ugyanezen évszázad végén létrehoztak földalatti vasútvonalakat. Most több millió ember használja a metrót minden nap.
A hasonlóságával minden metró meglepő struktúrája, állomásainak száma és dekorációja, valamint a földalatti és a földvezetékek váltakozása szempontjából.
A történetünk a világ legnagyobb és legegyedibb aljzatról szól.
10
Mexikóváros (Sistema de Transporte Colectivo Metro)
Mexikóváros első metróvonalát 1969-ben nyitották meg, és csak néhány állomásból álltak. Manapság ez a metró a legnagyobb Latin-Amerikában, és az észak-amerikai kontinensen csak New York-ból második.
A mexikói metróban 195 állomás található, amelyeket 12 vonal kombinál. A mexikói metró évente 1,5 milliárd embert szállít.
A metró egyedisége az, hogy a járművek elsősorban a buszon vannak. A metró eredeti felépítése annak köszönhető, hogy a város a hegyekben található. 115 állomás található a föld alatt, 55 - a földfelszín szintjén, és 25 állomás épül a föld felett.
Sok állomáson a feliratok mellett emberek, állatok, nyilak szimbólumai vannak. Képek másolása és az állomások neve. Mindezt Mexikóváros hatalmas metró-írástudatlan lakosai számára történő tájékozódás érdekében történik.
A mexikói főváros egyik metróállomása a világ különböző országainak metróállomására szolgál. Az egyik fénykép a Szent Bazil székesegyház hátterében a moszkvai metró vázlatát mutatja.
A Mexikóváros metro a mélyek felett tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, magassága 2340 méter.
Az 1967-es mexikói metróépítés során az azték templomot fedezték fel Eekatl-Quetzalcoatl tiszteletére. Most a Pinot Suarez állomás utasai piramis formájában láthatják ezt az ősi templomot.
9
Moszkva (Moszkva metró)
A moszkvai metró valószínűleg a projekt időtartama alatt megy le a világtörténelembe, mert 60 év telt el az ötlettől az első metróvonal elindításához. Az építkezés első gondolatát 1875-ben javasolták, ám a XIX. Késő - a XX. Század eleje orosz történelem viharos eseményei nem tették lehetővé a projekt megvalósítását. Csak 1935. május 15-én nyitották meg az első metróvonalat, amely 13 állomást és 12 járművet tartalmazott.
Ma a moszkvai metró, amely 230 állomásból és 15 vonalból áll, nemcsak az orosz metropolisz, hanem a moszkvai régió egy részét is lefedi. A metróvonat évente 2,5 milliárd utast szállít. Az utóbbi években a metró bővült, új állomásokat és platformokat nyitva. 2016 szeptemberében elindult a forgalom a moszkvai központi gyűrű mentén, amely hasonlóan a gyűrűághoz radiális vonalakat összekötött, de nagyobb sugáron.
A moszkvai metrórendszerben 5 metróhidat építettek. E mutató alapján Moszkva második helyen áll Párizsban. Építészet szerint Moszkva a világ egyik legszebb metrója.
A moszkvai metró továbbra is hivatalosan Vladimir Lenin nevét viseli. A szovjet korszak vége óta nem hoztak átnevezési döntést.
Tudja, hol található a legmélyebb metró a világon? Olvassa el a weboldalon található választ a thebiggest.ru a linkre kattintva.
8
London (London Metró)
1818-ban Mark Brunel mérnök feltalált egy mechanizmust az alagutak törésére a talaj lágy talajában, a föld felszíne alatt. A találmány lendületet adott a metróépítés projektjének megvalósításához.
London első metróvonala, a Metropolitan Railway 1863. január 10-én indította el az első gőzzel működő vonatot. Csak 6 km, de ez az emberi gondolkodás áttörése volt. Így a London Metró a világ első és legrégebbi metrója.
A történelem megőrizte ezeket az első állomásokat és járműveket vonatokkal, kivéve rajzok és fényképek. Ma a London Metró egy modern rendszer, amely 270 állomásból és 11 vonalból áll. 12 vonal volt, de az egyik a rekonstrukció után a londoni szárazföldi útvonal vezetékének része lett.
A London Underground modern fejlesztésének egyik egyedi projektje volt a Art in the Underground program megvalósítása. Az állomások óriásplakátjait a világfestmény remekműveinek másolatai díszítik, a peronon és a kocsikon, a híres színészek híres verseket, valamint a múlt és a jelen verseit olvassák el.
7
Tokió (Chikatetsu)
A japán főváros metróját talán az egész világ ismeri a benne lévõ "Osiya" helyzet miatt. Ezek az emberek szolgálatban vannak a peronon, és segítenek az utasoknak bejutni a kocsiba, őszintén szólva, az emberek tömegébe szorítva őket.
Egy ilyen álláspont bevezetése indokolt, mivel a Tokió metró az első helyet foglalja el a világon az utasforgalomban, évente 3,218 milliárd embert szállítva. A világ egyik legforgalmasabb és legnagyobb metróállomása a Tokió Shinjuku metróállomás.
Tokióban az első metróvonal 1927 utolsó előtti napján nyílt meg, és csak két állomást kötött össze.
Manapság a metró 285 állomásból álló rendszer, amely az állam és a magánvállalat között oszlik meg. 9 vonalon 179 állomást egy magánvállalat irányít, 4 vonalon 106 állomást az állam birtokol. Érdekes, hogy a jegyek közötti különbség minimális, a "magánkereskedő" több jennel rendelkezik.
A Tokiói metró abban különbözik a világ többi metrójától, hogy három különböző paraméterrel rendelkezik. Egyik állomáson sem található biztonsági ereszcsatorna.
6
Párizs (Metro de Paris)
A Párizsi Metróvasútnak köszönhetően az egész világ felismerte a "metró" és a rövidített "metró" szavakat.
A párizsi metrórendszer egész Párizsban és az európai metropolisz külvárosában terjesztette hálózatát. A párizsi metró építését nagyban befolyásolta a város szerkezete. Európa egyik legrégebbi városában sok föld alatti közmű, alagsor és raktár volt. Ezért az első ágakat szigorúan a városi utak alatt építették és a peronok keskenyek voltak.
A Párizsi metróállomást 1900-ban nyitották meg. Hagyomány szerint, akárcsak az Eiffel-torony megnyitásával, a metró is megnyílt a világkiállítás számára.
Most a párizsi metró 14 vonallal és két rövid zsákutcával rendelkezik. Az utak hossza 220 km, 303 állomás illeszkedik hozzájuk, ebből 62 csomópont.
Figyelemre méltó, hogy a párizsi metróállomások sok névvel társulnak Oroszországhoz vagy a Szovjetunióhoz. Van egy "Stalingrad", "Sevastopol" állomás, de a "Krím" állomást valószínűleg a forradalom éveiben a község nevére nevezték el, és nincs kapcsolatban a híres félszigettel.
5
Peking (Běijīng Dìtiě)
A pekingi metró hossza lenyűgöző. És mi legyen a Föld egyik legnagyobb városának metró hossza? 527 km hosszúságával második helyen áll a sanghaji metróállomásnál.
A pekingi metró 1969-ben kezdődik. De 1976-ig csak a katonaság és az emberek a kínai hatóságok különleges engedélyével használták a metrót. A kulturális forradalom viharos éveiben a metró hosszú ideig nem működött.
Jelenleg egy nagyon kiterjedt rendszer, amely 14 városi vonalból és 8 külvárosi vonalból áll.
A kínai szakértők a legújabb technológiát a metróban használják, nem csak a járművekben, hanem a dekorációban és a világításban is. Manapság ez a legtisztább és legmegvilágítottabb metró a világon. Számos kínai kölcsönt vett más országokból az állomások dekorációja és díszítése szempontjából.
A kínai fővárosi metró csúcsidőben akár 10 millió embert is áthaladhat, ami világrekord.
4
Madrid (Metro de Madrid)
A madridi metró egyedülálló abban, hogy a spanyolok a villamosvonalakat is rangsorolják, tekintve könnyű, földalatti metrónak, amely szintén 8 metróállomással rendelkezik.
A Spanyolország fővárosában lévő metró 1919-ben kezdte meg munkáját. Az első világháborúban való részvétel hiánya lehetővé tette Spanyolország számára, hogy az ország belső fejlődésére összpontosítson.
A metró 320 km hosszú, 13 metróvonalat és 3 könnyű villamosvonalat tartalmaz ebben a hosszú rendszerben. Ezen az ágon 326 kényelmes állomás koncentrálódik.
A világon először a madridi metróban gyűrűs vonalrendszert használtak, amely jelentősen egyszerűsítette a távoli területek közötti kapcsolatot.
Egy érdekes tény a spanyol metró történetéből azt mutatja, hogy a Chambery állomást 1966-ban bezárták az újjáépítés céljából. Később úgy döntöttek, hogy egy másik nagy állomás közelsége miatt nem nyitják meg.
Az állomás még 208-ban megnyílt, de mint múzeum. Mindaddig, amíg bezárták, az állomást "szellemállomásnak" hívták.
3
Sanghaj (Shànghǎi Dìtiě)
A sanghaji metró a vonalhossz alapján első helyen áll. A teljes metrórendszer 500 km-re fekszik. A sanghaji metró vezetõ helyet foglal el a világon, mint a leggyorsabban növekvõ közlekedési rendszer.
A nemrégiben 1993-ban megnyitott ma a sanghaji metró 16 vonallal rendelkezik, és további 5 épül építés alatt, ami meghosszabbítja körülbelül 220 km-t.
A metró megkülönböztető eleme a nem rögzített viteldíj, és a távolságtól függően. Az áramot a felső áramgyűjtőn keresztül táplálják, és nem az alsó, mint a világ legtöbb metrójában.
A kínai városok túlnépesek, így a metró nagyon elfoglaltnak érzi magát. Csúcsidőben a sanghaji metró utasforgalma eléri a 7 millió embert. Ilyen időszakokban a Tokiói "tolóhajók" tapasztalataira támaszkodnak, hogy a vonatok ne kerüljenek el az ütemtervből az emberek hosszú autókkal történő leszállása miatt.
A metró négy magánvállalata kezeli, de ugyanazon a tulajdonos tulajdonában van. A sanghaji metró tágas és tiszta. Az építkezés során az orosz és a japán metróépítők tapasztalatait vették igénybe.
2
Szöul (Soul Toshi Cholt)
Az orosz kiejtésben a Szöul-metró kissé furcsának hangzik: „Soul Toshi Chholto”. De ez az egyik legforgalmasabb metró a világon. A koreai fővárosban évente több mint 2,5 milliárd ember megy át turniklikon és metrón.
Az 1974. augusztus 15-én megnyílt Seoul Metro 9 vonallal és 311 állomással rendelkezik. Ez a metró egy vonal hossza alapján az első helyet foglalja el a világon. Az 5. vonal 52 kilométerre húzódott.
A Szöul metró egyediségét az is jellemzi, hogy pusztán föld alatti, nincsenek állomások a föld felszínén.
Érdekes, hogy a külvárosi vonalak több utast szolgálnak ki, mint a városi vonalak közel 120 ezer ember számára. Az 1988. évi nyári olimpia megrendezése nagy lendületet adott a közlekedési rendszer fejlődésének.
1
New York (New York-i metró)
Tehát metróval jutottunk el a világ legnagyobb metrójához. Nehéz elképzelni, de a New York-i metró 468 platformot tartalmaz a rendszerében, összesen 34 vonalon. A metró teljes távolsága 1355 kilométer.
A New York-i metró története 1868-ban kezdődik, amikor a felüljárókon üzemelő autók mozogtak a város felett a kötelekön. 1890-ben az autók elektromos áram segítségével mozogtak.
Az egy főre eső legtöbb autó ellenére ennek az amerikai városnak a metrója meglehetősen népszerű. Körülbelül 4 millió ember használja a metrót egy nap.
Az utasok könnyű tájékozódása érdekében az állomásokat szigorúan a földön lévő tárgyaknak nevezték el. De New York-ban sok azonos nevű utca van, tehát a vonalszámot hozzáadják az állomás nevéhez.
A metróban egyedülálló Essex Street állomás található. Egy elhagyott villamosraktár szomszédságában található. Szobrokat telepítettek a peronra olyan fiúk formájában, amelyek összeesett zsetonokat vagy apróságokat gyűjtöttek, állatok oszlopokra másztak, vagy ételt könyörögtek.
A New York Subway egy másik rekordőr. A "Kilencedik utca" állomás 27 méter tengerszint feletti magasságban található a föld felett. Egyedülálló felüljárót készítettek neki két platformon és mozgólépcsőn, kilátással a városra.
A metró szó szerint „nagyvárosi vasút”. De a metró régóta túllépte a fővárosokat. Például a Szovjetunióban volt program a metró építésére olyan városokban, amelyek lakossága meghaladja az 1 milliót.
Végül
Sok országban a metrót katonai létesítményként tervezték. A hidegháború alatt a moszkvai, a leningrádi és a New York-i metróállomásokat bomba menedékként lehet használni nukleáris háború esetén.
Bárhogy is legyen, ez egy nagyon kényelmes és megfizethető szállítási mód. Egy hátránya, hogy ha meglátogatja a metróvárost, nem ad benyomást a szárazföldi közlekedésről. De a moszkvai metró, a pekingi vagy az oslói metró önmagában műalkotás. Építészetük és dekorációjuk feltűnő pompájukban és szépségükben. Ezen a téren véget ért a legnagyobb metrók besorolása.
Cikk szerző: Valerij Skiba